2018. augusztus 20.

Az Y generáció olvasmányai

Avagy mi kötötte le a ’80-’95 között született korosztályt?

Magát a generációkat nem mindig tudják pontosan behatárolni, többségében az érintett Y generáción a nyolcvanas és a kilencvenes években született egyéneket szokták érteni. Mint minden nemzedéknek, az Y-oknak is vannak meghatározó kötetei, mélyüljünk is bele azoknak a könyvmolyok világába, akik nyitottak rengeteg könyvsorozatra, különböző stílusú kötetek szenvedélyes olvasói és kedvelői első élményeiktől kezdve mind a mai napig.

2018. augusztus 19.

Ambrózy báró esete(i), avagy mi lakozhat Ambrózy Richárd fejében?

Ismét felcsigázom az olvasók idegeit, mert ahogyan írni kezdtem a fanfiction jeleneteket, úgy mélyültem el a könyvsorozat jelentős szereplőjének életében.
Van olyan érzésem, hogy ismételni fogom néhol magamat, de mivel nem mindenki olvasgatja a teóriáim a molyos hozzászólásaimban, így kéretik nem figyelembe venni, ha ismerős sorokba botlana iderévülő rajongóként.
Megjegyzem, ezek csak elmélkedések, mindenki jól tudhatja, teljességgel csak az alkotója ismerheti a mi titokzatos bárónkat, így hibák előfordulhatnak. Erősen spoileres!

2018. augusztus 11.

Federico Moccia: A felhők fölött 3 méterrel

Olaszországról mindenkinek megvan a maga elképzelése: pizza minden mennyiségben, a robogók, motorok népszerűsége, a Fiat és Lancia hazája, ahol a heves temperamentum és a latinórák mellett a szenvedélyes szerelem is gazdagítja az itt élőket.

Nem tudom, miért akart kimenni a fejemből, hogy írjak róla, hiszen ez a történet megérdemli a részemről a külön bejegyzést. Először filmen találkoztam vele, emlékezetem szerint kétszer néztem meg, így mikor a könyv a kezembe akadt, számítottam rá, hogy nem sok meglepetést tartogat.

Tévedtem. Ismét igaznak bizonyul azon állítás, hogy bizony, a filmekből sok minden kimarad.

2018. augusztus 5.

Vasárnapi kávészünetek #64

Július 22. vasárnap


Harmadik kávé pipa, a reggeli vajas-sajtos kalács pipa, Ambrózyról csevegni Molyon folyamatban, és zenének egy kis orosz keringő lazítja el a megtépázott idegeim...
Valójában nincs miről írni, minden változatlannak tűnik, itt a blogon is.