Ambrózy segédkönyvek 2/2

Barangolva a történelem kicsit sem tanított bugyraiban, leginkább felnőtt fejjel jövünk rá, miért érdekel minket igazán. Több lehetőség közül választhatunk, kortárs szerzők írásai összegzik a főbb lényegi eseményeket, szokásokat, miközben a forrásokba lesve találhatunk olyan címeket, amiket lehet, hogy nehéz beszerezni, de a lelkes olvasót örömmel töltheti el ezeknek a forrásoknak a kézbe vétele, mivel eredeti gyöngyszemekkel találkozhatunk, amik hites segítséget nyújtanak, ez által több szemszögből is megismerhetjük a történelmünk.

Júliusi olvasmányok 2/3 (2020. Nyár)

Második körben három, teljesen egyéb témába sorolható kötetet tettem.

Ambrózy segédkönyvek 1/2

Barangolva a történelem kicsit sem tanított bugyraiban, leginkább felnőtt fejjel jövünk rá, miért érdekel minket igazán. Több lehetőség közül választhatunk, kortárs szerzők írásai összegzik a főbb lényegi eseményeket, szokásokat, miközben a forrásokba lesve olyan címekre bukkanhatunk, amiket lehet, hogy nehéz beszerezni, de a lelkes olvasót örömmel töltheti el ezeknek a forrásoknak a kézbe vétele, mivel eredeti gyöngyszemekkel találkozhatunk, amik hiteles segítséget nyújtanak, ez által több szemszögből is megismerhetjük a történelmünk.

Odéscalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik

Majdnem elkiabáltam örömömben, hogy ebben az évben ez a kötet lesz az utolsó életrajzi regény… hát, elvileg jövő héten van egy félbe maradt egyezkedésem és molyos vásárlásom, mert van egy, teljesen kihagyhatatlan szerző, akinek a könyvére fáj a fogam.

F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők ​lányregénye

Elég írnom azt, hogy megfogott a belőle készült film és imádtam a kötetet? Gondoltam, hogy senkinek nem lenne elég kielégítő, miért is adtam meg az öt csillagot, és miért is fogok valószínűleg sokáig emlékezni a történetre.

Elisabeth Åsbrink: 1947 / Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei

Elisabeth Åsbrink: 1947 - Újrakezdés a háború után

Fülszöveg:

„Soha többé, mondják az emberek világszerte egymásnak és maguknak.”

1947-ben Európa és a világ a háború borzalmaiból éledezik. Párizsban az embereket elvarázsolják (vagy éppen felbőszítik) Dior ruhakölteményei, a közép-kelet-európai országokban a kommunisták hatalomátvételre készülődnek, égetővé válik a palesztin konfliktus, zajlanak a nürnbergi perek, megszületik az emberek és nemek közti egyenlőség gondolata.

Elisabeth Åsbrink – Florian Illies: 1913. Az évszázad nyara című könyvéhez hasonlóan – hónapról hónapra mutatja be ennek az évnek a főbb történéseit. A mozaikszerűen felvillanó pillanatképek előterében, a kötet közepébe ékelve a magyar származású szerző családjának megrázó története áll, ez teszi könyvét erősen személyessé.

1947 színes és fordulatos krónikája arra is fájóan rámutat, hogy számos akkori folyamat és döntés hatása napjainkig ível, és ma is aktualitással bír.

***

A huszadik századról szóló regények után meg sem lepődtem, hogy érdeklődtem ez után a kötet után. Sokáig fenn volt a kívánságlistámon, nem értve, miért kellene ezt nekem elolvasni, beszerezve, kézbe véve megvilágosodtam, mennyire hasznos számomra ez a kötet.

Két, teljesen eltérő tematikájú, hangvételű kötetről beszélhetünk, mégis elmondható, szorosan összekapcsolódnak. Åsbrink egy összegzést állított elő az 1947-ben lezajlott eseményekről, havi, kronológiai beosztásban. A történelem iránt érdeklődőknek nyújt betekintést több ország fővárosába, hogyan sikerült a második világháború után felállniuk.

Ezen felül ismertebb személyek életéről is említést tesz. Dior első szalonjai a luxus jegyében születtek, miközben dúlt a háború, Orwell írásai, körülményei teremtették meg azt a hangulatot, amit a kötetei olvasásakor érezhetünk, de Beauvoir magánélete is elég ismert volt az akkori korszakban.

A világ főbb eseményei mellett a világháború végéről is szó esik, magyar vonatkozás a szerző részéről került bele, személyesebbé téve a könyvet. Rövid, tömör, sok szakszóval felépített ismertető, inkább segédanyag történelmi regényekhez.

Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei

Fülszöveg:

'… II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' – írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.

***

Beauvoir élettörténete kicsit napló leírás szerű történet, és egészen születésétől, gyerekkorától a házasságáig megtudhatjuk a hétköznapjait, iskolaéveit, barátnői és a saját magánügyeit, szüleivel való viszonyát megmutatva elveit, ragaszkodását bizonyos dolgokhoz, egy olyan világban élve, ami folyamatos változásban állt.

A gyerekkora békeéveit a kiskamasz lelkesedés váltotta fel hazája iránt az első világháborúban, felnőve észreveszi a nemi egyenlőtlenségeket, küzdelmét a férfiak ellen az egyetemen. Szigorúan vallásos neveltetése erősen befolyásolta életét, kihat a kapcsolataira.

A történet tömör, de a huszadik század első felébe betekintést ad számunkra. Néha ismétlő mondatokat használt, értelmekkel telítve a leírtakat, ezzel még közelebb hozva magához az olvasót.

Nyílt, őszinte, és pont annyit fed fel mindig a történésekből, mint amennyit annak idején felfogott. A gyermeki ártatlanság korszaka titkokkal terhes, az engedelmes nemesi körbe született kislány igyekszik megfelelni a társaságnak, még akkor is, ha néha lázadó érzések telítették el.

Testvérével szoros kapcsolata egészen felnőtt koráig kitartott, és igyekezett az embereket megérteni, de ő nem várta el nyilvánosan, hogy őt megértsék. A szeretetéhsége érződik a kötetben, a fiatal felnőtt csapongó korszaka ellenére mégis megtartotta a tiszta lelkiismeretét és ártatlan viselkedését.

Mint író, egy különleges nőt ismerhettem meg a történet által, de ha csak egy átlagos huszadik században élt nő életébe nyertem volna betekintést, akkor is elgondolkodtatott az élete és helyzete.

Borbás Edina: Kék Macska

Egy közelemben élő szerző írásaival kezdtem megismerkedni, miközben egyre több történet tárul a szemem elé a békeidők ingoványaiból.

Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai

Meghökkentő elbeszélés egy olyan nő életéből, aki inkább választotta a bujdosást, a menekülést, ezzel ellenszegülve a saját származásával.

Vay Sarolta: Régi ​magyar társasélet

Újabb kis kötet került a kezembe, ami egy olyan ismeretlen korszakot mutat be, amit olyan leírások alapján gyűjtöttek össze, ami az akkori korban születtek.

Martha Hall Kelly: Orgonalányok

Vannak olyan történelmi események, amiket nem szabad elfeledni. Ilyen sarkalatos pontot mutat be ez a történet is.

Sigrid-Maria Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak

Az impulzus könyvtári kölcsönzésem közé belekerült ez a kötet, ami nem kevés információval lepett meg.

Egy pesti arszlán: A pesti művelt társalgó

A békebeli etikett gyöngyszeme, avagy mit érdemes tudni az illemszabályokról? Olyan leírásokról tesz említést a kötet, amik nem csak az akkori korszellemnek az emléke, hanem fennmaradtak a mai korban is íratlan hozadékként.

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

Míg a mai korban élő emberek áhítattal tekintenek Janka Hormonmentes videóira, addig a századfordulóban a Janka által is sokat emlegetett Hugonnai Vilma javaslataira adtak. Szécsi Noémi ismét jött egy tabudöntögető kötettel, aminek esetén elmondható, hogy a korok változnak, de nincs sok új a nap alatt az emberiség történelmében. De pont erre való ez a könyv, hogy rájöjjünk, a századforduló erősen forradalmasító volt az orvostudományban is.

Budai Lotti: Rizsporos ​hétköznapok

Amint megláttam, tudtam, hogy ezt mindenképp szeretném beszerezni. Az illusztris, könnyed album bemutatja a régi idők divatját és szokásait, amiket talán már elfeledtünk a modernizált jelenben.

Tutsek Anna: Az ​élet iskolája

Aki a magyar monarchia idejében íródott könyvek után kutat, az biztosan belefut egy Tutsek regénybe, mivel akkoriban ő volt az a szerző, akinek az írásai alapján igyekeztek morális és erkölcsös honleányokat nevelni.

Nyáry Krisztián: Így ​szerettek ők 2 (Így szerettek ők 2.)

Néha a fülszöveg elég tartalmasra sikerül, így nehéz is magáról a tartalomról írni. Így rövidebb kis élménybeszámolóval jönnék. Aki olvasta az előző kötetet, és tetszett neki, felkeltette az érdeklődését, annak ez is hasonlóan pozitív élményekkel gazdagítja meglévő tudását.

Ignotus: Emma asszony levelei

Emma asszony alakja már csak azért is különleges, mert a szerző maga férfi. Mégis, szembeszáll a saját nemével és képes a nők, asszonyok mellett kiállni.

„Nem kérek kegyelmet…” Jány Gusztáv a népbíróság előtt 1947.

Ez a kötet nem csak holmi, jogász által megírt, jogászok célközönségnek elkészített kötet, hanem egy, a jogban laikus olvasónak is képes bemutatni a második világháború zordságát, könyörtelenségét, és néha jogtalan következményeit.

A kötet szerkesztője, dr. Kolarovszki Tamás elővette az egyik olyan közismert népbírósági pert, ami a mai napig vitatott, még az elítélt rehabilitációja után is, remélve, hogy tisztázzák Jány Gusztáv személyét.

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

A békebeli idők lezárása, a Nagy Háború, még a legelszántabb honleányt is formálta. Míg szüleiknek, nagyszüleiknek úrinői életében fő cél volt anyának lenni és úgy vezetni a háztartást, hogy mindenkinek legyen dolga, csak lehetőleg neki nem (természetesen csak azért, hogy aztán egyéb foglalatosságokkal lekösse minden percét), addig leányainak, unokáiknak a tudás, a munka, a férfiaktól való függetlenség lázadása volt a fő cél, és mindemellett a szórakozás.

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)

Mert az úrinők csakis hímezgettek, korzóztak, aztán este bálokon díszelegtek… Néha kap a múltban kutakodó olvasó pár ellentmondást egy-egy magyar író által megírt történelmi regény által, de ez a kötet bebizonyította, hogy tud újat mondani, el tudja oszlatni a tévhiteket és megmutatja nem csak a nők, hanem a békebeli társadalom viszontagságait.