Barangolva a történelem kicsit sem tanított bugyraiban,
leginkább felnőtt fejjel jövünk rá, miért érdekel minket igazán. Több lehetőség
közül választhatunk, kortárs szerzők írásai összegzik a főbb lényegi eseményeket,
szokásokat, miközben a forrásokba lesve találhatunk olyan címeket, amiket
lehet, hogy nehéz beszerezni, de a lelkes olvasót örömmel töltheti el ezeknek a
forrásoknak a kézbe vétele, mivel eredeti gyöngyszemekkel találkozhatunk, amik
hites segítséget nyújtanak, ez által több szemszögből is megismerhetjük a
történelmünk.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Életrajzi kötetek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Életrajzi kötetek. Összes bejegyzés megjelenítése
2020. szeptember 13.
2020. augusztus 1.
2020. július 26.
Ambrózy segédkönyvek 1/2
Barangolva a történelem kicsit sem tanított bugyraiban,
leginkább felnőtt fejjel jövünk rá, miért érdekel minket igazán. Több lehetőség
közül választhatunk, kortárs szerzők írásai összegzik a főbb lényegi
eseményeket, szokásokat, miközben a forrásokba lesve olyan címekre bukkanhatunk,
amiket lehet, hogy nehéz beszerezni, de a lelkes olvasót örömmel töltheti el
ezeknek a forrásoknak a kézbe vétele, mivel eredeti gyöngyszemekkel
találkozhatunk, amik hiteles segítséget nyújtanak, ez által több szemszögből is
megismerhetjük a történelmünk.
2020. július 4.
Odéscalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik
Majdnem elkiabáltam örömömben, hogy ebben az évben ez a
kötet lesz az utolsó életrajzi regény… hát, elvileg jövő héten van egy félbe maradt
egyezkedésem és molyos vásárlásom, mert van egy, teljesen kihagyhatatlan
szerző, akinek a könyvére fáj a fogam.
2020. május 24.
2020. május 22.
Elisabeth Åsbrink: 1947 / Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
Fülszöveg:
„Soha többé, mondják az emberek világszerte egymásnak és maguknak.”
1947-ben Európa és a világ a háború borzalmaiból éledezik. Párizsban az embereket elvarázsolják (vagy éppen felbőszítik) Dior ruhakölteményei, a közép-kelet-európai országokban a kommunisták hatalomátvételre készülődnek, égetővé válik a palesztin konfliktus, zajlanak a nürnbergi perek, megszületik az emberek és nemek közti egyenlőség gondolata.
Elisabeth Åsbrink – Florian Illies: 1913. Az évszázad nyara című könyvéhez hasonlóan – hónapról hónapra mutatja be ennek az évnek a főbb történéseit. A mozaikszerűen felvillanó pillanatképek előterében, a kötet közepébe ékelve a magyar származású szerző családjának megrázó története áll, ez teszi könyvét erősen személyessé.
1947 színes és fordulatos krónikája arra is fájóan rámutat, hogy számos akkori folyamat és döntés hatása napjainkig ível, és ma is aktualitással bír.
***
A huszadik századról szóló regények után meg sem lepődtem, hogy érdeklődtem ez után a kötet után. Sokáig fenn volt a kívánságlistámon, nem értve, miért kellene ezt nekem elolvasni, beszerezve, kézbe véve megvilágosodtam, mennyire hasznos számomra ez a kötet.
Két, teljesen eltérő tematikájú, hangvételű kötetről beszélhetünk, mégis elmondható, szorosan összekapcsolódnak. Åsbrink egy összegzést állított elő az 1947-ben lezajlott eseményekről, havi, kronológiai beosztásban. A történelem iránt érdeklődőknek nyújt betekintést több ország fővárosába, hogyan sikerült a második világháború után felállniuk.
Ezen felül ismertebb személyek életéről is említést tesz. Dior első szalonjai a luxus jegyében születtek, miközben dúlt a háború, Orwell írásai, körülményei teremtették meg azt a hangulatot, amit a kötetei olvasásakor érezhetünk, de Beauvoir magánélete is elég ismert volt az akkori korszakban.
A világ főbb eseményei mellett a világháború végéről is szó esik, magyar vonatkozás a szerző részéről került bele, személyesebbé téve a könyvet. Rövid, tömör, sok szakszóval felépített ismertető, inkább segédanyag történelmi regényekhez.
Fülszöveg:
'… II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' – írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.
***
Beauvoir élettörténete kicsit napló leírás szerű történet, és egészen születésétől, gyerekkorától a házasságáig megtudhatjuk a hétköznapjait, iskolaéveit, barátnői és a saját magánügyeit, szüleivel való viszonyát megmutatva elveit, ragaszkodását bizonyos dolgokhoz, egy olyan világban élve, ami folyamatos változásban állt.
A gyerekkora békeéveit a kiskamasz lelkesedés váltotta fel hazája iránt az első világháborúban, felnőve észreveszi a nemi egyenlőtlenségeket, küzdelmét a férfiak ellen az egyetemen. Szigorúan vallásos neveltetése erősen befolyásolta életét, kihat a kapcsolataira.
A történet tömör, de a huszadik század első felébe betekintést ad számunkra. Néha ismétlő mondatokat használt, értelmekkel telítve a leírtakat, ezzel még közelebb hozva magához az olvasót.
Nyílt, őszinte, és pont annyit fed fel mindig a történésekből, mint amennyit annak idején felfogott. A gyermeki ártatlanság korszaka titkokkal terhes, az engedelmes nemesi körbe született kislány igyekszik megfelelni a társaságnak, még akkor is, ha néha lázadó érzések telítették el.
Testvérével szoros kapcsolata egészen felnőtt koráig kitartott, és igyekezett az embereket megérteni, de ő nem várta el nyilvánosan, hogy őt megértsék. A szeretetéhsége érződik a kötetben, a fiatal felnőtt csapongó korszaka ellenére mégis megtartotta a tiszta lelkiismeretét és ártatlan viselkedését.
Mint író, egy különleges nőt ismerhettem meg a történet által, de ha csak egy átlagos huszadik században élt nő életébe nyertem volna betekintést, akkor is elgondolkodtatott az élete és helyzete.
2020. május 16.
2020. május 15.
2020. április 29.
Vay Sarolta: Régi magyar társasélet
2020. március 8.
2020. február 27.
2020. január 18.
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve
Míg a mai korban élő emberek áhítattal tekintenek Janka Hormonmentes videóira, addig a századfordulóban a Janka által is sokat emlegetett Hugonnai Vilma javaslataira adtak. Szécsi Noémi ismét jött egy tabudöntögető kötettel, aminek esetén elmondható, hogy a korok változnak, de nincs sok új a nap alatt az emberiség történelmében. De pont erre való ez a könyv, hogy rájöjjünk, a századforduló erősen forradalmasító volt az orvostudományban is.
2020. január 4.
2019. november 8.
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 (Így szerettek ők 2.)
2019. október 12.
Ignotus: Emma asszony levelei
2019. június 19.
„Nem kérek kegyelmet…” Jány Gusztáv a népbíróság előtt 1947.
Ez a kötet nem csak holmi, jogász által megírt, jogászok célközönségnek elkészített kötet, hanem egy, a jogban laikus olvasónak is képes bemutatni a második világháború zordságát, könyörtelenségét, és néha jogtalan következményeit.
A kötet szerkesztője, dr. Kolarovszki Tamás elővette az egyik olyan közismert népbírósági pert, ami a mai napig vitatott, még az elítélt rehabilitációja után is, remélve, hogy tisztázzák Jány Gusztáv személyét.
A kötet szerkesztője, dr. Kolarovszki Tamás elővette az egyik olyan közismert népbírósági pert, ami a mai napig vitatott, még az elítélt rehabilitációja után is, remélve, hogy tisztázzák Jány Gusztáv személyét.
2019. március 21.
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
A békebeli idők lezárása, a Nagy Háború, még a legelszántabb honleányt is formálta. Míg szüleiknek, nagyszüleiknek úrinői életében fő cél volt anyának lenni és úgy vezetni a háztartást, hogy mindenkinek legyen dolga, csak lehetőleg neki nem (természetesen csak azért, hogy aztán egyéb foglalatosságokkal lekösse minden percét), addig leányainak, unokáiknak a tudás, a munka, a férfiaktól való függetlenség lázadása volt a fő cél, és mindemellett a szórakozás.
2019. február 19.
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860–1914)
Mert az úrinők csakis
hímezgettek, korzóztak, aztán este bálokon díszelegtek… Néha kap a múltban
kutakodó olvasó pár ellentmondást egy-egy magyar író által megírt történelmi
regény által, de ez a kötet bebizonyította, hogy tud újat mondani, el tudja
oszlatni a tévhiteket és megmutatja nem csak a nők, hanem a békebeli társadalom
viszontagságait.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)