Az előző rész linkét
itt lehet elérni:
https://schildkrotemegmondja.blogspot.com/2020/08/juliusi-olvasmanyok-tortenelmi.html
Vekerdy Tamás:
Kamaszkor körül
Fülszöveg:
MILYEN IS a kamasz?
Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan? Mit
kezdjen magával és a felnőttek mit kezdjenek vele? És MIÉRT OLYAN, amilyen?
Meddig marad ez így? Miben más, mint a többiek? Miért és miben TÖBB netán a
kamasz, mint a nála kisebbek vagy nagyobbak? És miért és miben kevesebb? Efféle
kérdésekre keres választ ez a könyvecske, melyet jó felerészben kamaszok írtak…
***
Neki sikerült egy olyan könyvet adnia az érdeklődő olvasónak, ami nem éppen régimódinak ható, vagy elavult gondolatokkal lenne tele, éppen ellenkezőleg, ha az akkori technológiai dolgokat átértelmezzük a ma használatos dolgokra, mondhatni a kamaszok viselkedése az évtizedek alatt nem sokat változott.
Hiszen a mai fiatal is képes hazudni, ha nyaggatják, hogy tanuljon, rajta van a pályaválasztás terhe, és nem egyszer dőlnek az ágyba egy kimerítő iskolai nap után, miközben azt válaszolja a szüleinek, hogy semmi nem történt. De a szemetet akkor sem fogja senki levinni a perzselő vita közben. Ugyanúgy izgatottan készülnek az első baráti nyaralásra, könyörögnek, hogy engedjék el őket fesztiválozni, vagy csak élete első szerelmével több időt tölthessen. De tényleg ennyire kezelhetetlen a helyzet?
Vicces vagy épp döbbenetes párbeszédeknek lehetünk tanúi olvasás közben, aminek megvan még felnőtt fejjel is a pikantériája.
Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója
Fülszöveg:
„nem javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb”
Andrássy Ilona a
kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf
Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek” a nővére volt.
Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt
kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy
Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba”, ki-kiruccantak
Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni.
Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.
Kitört a háború. Pál
gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött,
később az első vonalban szolgált.
Ilona sok más
arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy
szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek
frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a férje frontszakaszára kerülni, de az
olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában
az oroszokkal vívott ütközetben elesett.
A napló Andrássy Ilona
beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti
háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról,
céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról.
A kötet alapjául
szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon
végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket,
fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi.
***
Egy hiteles, naplóleírásokból álló történet az első világháború eseményeiről. Főnemesek hadba vonulása, asszonyok minden napos aggodalmai, remények és gyász. Egy nő, aki belopódzott a hadszíntérre ápolónőként, hogy férjével lehessen, vagy éppen támogassa a magyarokat. Viszonylag rövid kötet, de sok informatív lábjegyzettel rendelkezik.
A hosszú német párbeszédek kicsit zavaróak lehetnek, mivel azokat csak a lábjegyzetekben fordították le, de ettől függetlenül egy tartalmas és érdekesnek mondható kötetről beszélhetünk, kicsit mélyebben belelátva az első világháborúnak magyarországi eseményeibe. Nem egy könnyű olvasmány, de szerencsére a nyelvezete megkönnyíti a történet elbeszélését. Két részre van osztva a könyv, kis betekintést nyerhetünk a házaspár életébe, a világháború kirobbanásáig, egészen a gróf halálának híréig, a második részben pedig Ilona édesanyjának a levelei, naplóbejegyzései adnak tisztább képet, hogyan viselte az özvegyasszony a megpróbáltatásokat, illetve pár levelet láthatunk egy új szerelem kibontakozásáról.
Érdekes személyként tarthatjuk számon Andrássy Ilonát, aki igyekezett a tőle elvárható legtöbbet kihozni a helyzetéből. A kötet rengeteg főnemest és a politikai pályán egykor vezetőkként szolgáló embert sorakoztat fel, akiknek életéből is kapunk egy kis csemegét.
Fülszöveg:
Ez a könyv a főváros
sajátos históriáját vázolja fel a nyelvészet eszközével. Mivel anyagát a fattyúnyelvből,
a szlengből meríti, a kirajzolódó képből a 19-20. század fordulójának és a 20.
század első felének nem hivatalos Budapest-történetével ismerkedhet meg az
olvasó.
***
Szórakoztató szótár a múlt ezredekből született, és tovább vitt kifejezésekből, ami a fővároshoz kötődik. Rövid, kicsit sem száraz és meglepő magyarázatokat kaphatunk olyan kifejezésekre, elszólásokra, amit a fővárosi életben talán még a mai napig használnak. Informatív kötet, más szemszögből bemutatva a fővárosunkat.
A kötet különböző kategóriákra osztotta fel a kifejezéseket, nevezetességek, épületek, szórakozóhelyek, de foglalkozások, és a tolvajnyelvezetből átvett kifejezések is külön fejezetet kaptak.
Alig kétszáz oldalas kötet megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár tárházában, így bárki számára elérhető ez a kötet.
https://mek.oszk.hu/01600/01690/
A következő része a havi könyvösszegzőnek:
https://schildkrotemegmondja.blogspot.com/2020/08/juliusi-olvasmanyok-mangak-33-2020-nyar.html