Már itt is vagyok a 3. befejező kötetnél.
Nem lehet véletlen, hogy épp belekerülünk egy csalódáson
átesett, sírós tizenéves lány történetébe, akit sem a barátnője sem a vízköpő
démonja sem tud felvidítani. Aztán elpanaszolja még magát a nagyapjának a
múltban, hátha jobb lesz ez így neki, hogy mindenki tudja, hogy Gideon csak
megjátszotta az érzéseit. (Szerencsére csak Gwendolyn szerint )