A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Saját írások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Saját írások. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 23.

Ambrózy fanfiction 23-29. részek: A monitor mögött IV.

Mire oda jutok, hogy elkészül ez a bejegyzés, már el is feledem, hogy valójában mi inspirált a fanfiction részletek megszületésében. Továbbra is szem előtt volt tartva, melyik témák, szemszögek vagy épp kötetek érdekeltek igazán az olvasókkal. Így a Richárd szemszög semmiképp nem maradt el, és az általam kedvelt, mit csinált a háttérben Ambrózy báró dilemma sem lett elhanyagolva.

2019. szeptember 29.

Ambrózy fanfiction 15-22. részek: A monitor mögött III.

Az év első fele új kötet nélkül is tartalmasan telt, miközben nem csak a saját határaim súroltam, mikor egyik elképzelés után a másik valótlanságig ábrándoztam az akkor még leendő Szer'usz világ dramaturgiájáról.

2019. február 5.

Ambrózy fanfiction jegyzet – Nemes egyszerűséggel

Csak két versbe szedett üzenet, célozva fikciónkban valami új ügy felgöngyölítésére.

Elsősorban azoknak, akik ismerik a Nász és téboly befejezését és a tavaly váratlan fordulatként bemutatott Mück Mári levelét.

2018. december 9.

Dédimamám történetei - saját elmeséléssel

Két rövidke történetet hozok, amiket hat-nyolc éve hallottam attól a felmenőmtől, akinél nem csak, hogy sokat tartózkodtam, hanem a családom között is olyan családtag volt számomra, aki mindenkinél fontosabb volt.
Sajnos, két éve már nincs velünk, így nem is tudta meg, hogy kinőttem a bakfisos naplóírós korszakom és másik papírlapokra vetem gondolataim.

2018. október 6.

Őszi novella

Bogarásztam a dokumentumok között és egy dátumozatlan írásra leltem, amiből sejtem, hogy az ősz környékén írhattam, egy újabb mélypontnál.
Tudom, mély és letargiával teli, de van, amikor jobb megírni, ezzel is könnyítve a lelkünkön.
Olvashattátok már, mi is történt, de valahogy ez az írásom nem került ki.
Megjegyzés: látom az alagút végén levő fényt. Ennél több nem szükséges.

2018. szeptember 22.

Ambrózy fanfiction 1-9. részek: A monitor mögött

Miért is nem ez lett alapból a sorozat neve? Hogyan lett sorozat? Meg alapból, miért is vállalkoztam a megírásukra? Lássunk a függöny mögé, elárulok pár dolgot, hogyan is születtek meg a sokak által megkedvelt rajongói írásaim.

2018. július 22.

Egy kép, egy rövid történet - A vízimalom

A rókás kép után jöhet még egy kép egy történettel?

Az őszi színekbe borult erdőben, amit egy keskeny folyó szelt ketté, ott állt rendületlenül a malom, amit a nagy víztömeg igyekezett munkára fogni.

Egy kép, egy rövid történet - A rókák

Egy rövidke történet egy képről, ami ihletet adott rá, hogy írjak is hozzá pár sort.

2018. április 27.

Akaratlan emlékek - saját novella


2015 tavasza

A lány csendben ült a buszpályaudvar világoskékre festett padján. Az ölében levő táskáját szorosan fogta, miközben a világ rohant előtte. Mégsem figyelt sem a járművekre, sem az embertömegre, ami hangyák módjára cikáztak céljuk felé. A lány tekintete mégsem erre terelődött, hanem a földre, ahol észrevett pár állatot.

2018. február 25.

Múltidő: Múltkép idézők kódexe fogalmak

Idézők:
1.1 Az idézők képességei a tízedik és a huszadik életévük között válik kifejletté. A képesség csak örökléssel kapható.
1.2 A még nem teljes képességű idéző öntudata ellenére is képes az idézésre.

Múltidő 23. fejezet: Ajtón kopogó lehetőség

Az ajtómon koptattak. Nem vártam senkit és nem a másik ajtón kopogtattak, ami a szüleim szalonjához vezetett, így azt is tudtam, hogy nem a szüleim lehetnek. Mikor kinyitottam, az ajtó előtt Marton állt.

Múltidő 22. fejezet: Titkok tengere

Az internátusba csak ősszel lépek be, így a nyáron elkezdhettem a magam "nyári iskoláját" ami magából az idézés mesterségéből állt. Húsz éves koromra kell levizsgázni, így hosszú öt év vár rám a rendes iskola mellett.

Múltidő 21. fejezet: Örülj a múltadért, táncolj a jövődért

Cecilié tizenötödik születésnapjára egy kisebb bált akartunk rendezni, hogy az első bálján bemutathassuk a társaságnak. Felicia és Theodor megvitatták, hogy jó lenne Margaretet is bemutatni, így a két lánynak nem kell külön szervezni összejövetelt.

Múltidő 20. fejezet: Nyílt titok

Rohamos és tartalmas tizenöt év telt el azóta az álom óta. Most örömmel vártuk Feliciat és Theodort, akik már hónapokkal előre megírták, hogy visszaköltöznek a katedrálisba hozzánk. Így mostantól két család fog egy katedrálisban élni. Jövetelükkor előre futott két vidám gyerekük a tizenöt éves Marton és a tizennégy éves Margaret. Nagyon várták, hogy ismét itt lehessenek, mert minden nyáron hosszabb időt itt tölthettek szüleik nyugalmának megőrzésére. Úgy időzítettük a költözésüket, hogy már itt lakjanak, mikor ünnepeljük lányunk Cecilié tizenötödik születésnapját.

Múltidő 19. fejezet: Az álmok valóra válnak?

Örültem, hogy Sussanne is itt van velünk a nyaralójukban. Rendezett még egy kisebb estélyt is, hogy ne unjuk magunkat a hétvégén. Mégis furcsán éreztem magam. Sussanne sokat beszélgetett Valruxszal, de feltételezem, mert régen találkoztak. Sokszor fel is kérte táncolni a lányt. Nincs okom bármit gondolni Sussanneról, tudom, hogy több ideje ismerik egymást, mint én Valruxot.

Múltidő 18. fejezet: Meddig szólhat bele a szülők az életünkbe?

Elhatároztuk, hogy mindenképpen el szeretnénk Svájcba utazni. Nem győztem kivárni, hogy elmehessek a varrodába az utazó ruháimért. Valrux lelevelezte Sussannenal az utazást, mivel az ő családjának van egy nyaralója, ahol megszállhatunk. Úgy terveztük, hogy megvárjuk a nyár kezdetét, bár még a hó csak most kezd olvadozni az udvaron. Reggelente kisebb jégvirágokat látok most már az ablakokon.

Múltidő 17. fejezet: Múltképek múlt időben

Később sikerül felkelni a szokásos időhöz nézve. Tegnap ahogy Valrux ígérte, kaptam még este egy kisebb ajándékot. Meglepetésemre egy szép selyem hálóruhát rejtett a kapott doboz. A hűvös selyem érdekes érzetű volt a megszokott pamut hálóruhámhoz képest.

Múltidő 16. fejezet: Az eskü

Egy héttel az esküvő előtt már a szokásos nyüzsgés lepte meg a katedrálist. Elmentünk a varrónőhöz, hogy meglessük a tervezett ruhám. Greta és Elle nélkül nem lettem volna képes elmenni, így elkísértek engem. A végső simítások hiányoztak már csak és az utolsó ruhapróba. Gyönyörű, ezüst szegélyes, csipkés, lágyan eső ruha, kicsi ujjakkal. Szokatlan ez a teljesen új stílusú ruhaujj, mert klasszikusan hosszú ujjú ruhákat szokás készíttetni. A hideg idő miatt egy vastag bolerót is varrattunk a ruhához.

Múltidő 15. fejezet: Fújd el az összes gyertyát egy fontos kívánságért

Teljesen belemerültünk a hétköznapokba. Valrux a levelezésekkel és kutatásokkal foglalta le magát, míg én a kutatások mellett az idézők kódexét tanulgatva töltöttem szabadidőmet, észre sem véve, hogy vészesen közeledik az év vége.
Illetve közeledett még egy fontos nap.

Múltidő 14. fejezet: Egy levél

Másnap reggel úgy sikerül felébrednem, mint akit fejbeütöttek előző este. Pár pezsgőre emlékeztem, meg pár táncra. Megfordultam, ahol Valrux szuszogott még, ezek szerint őt is kicsit megviselte az este. Mikor kicsit összeszedtem magam, Ellet felhívattam a szalonba, ha mi nem is, de ő neki mindenről tudnia kell.