Július 22. vasárnap
Harmadik kávé pipa, a reggeli vajas-sajtos kalács pipa, Ambrózyról csevegni Molyon folyamatban, és zenének egy kis orosz keringő lazítja el a megtépázott idegeim...
Valójában nincs miről írni, minden változatlannak tűnik, itt a blogon is.
Várok visszajelzést, remélve, hogy még ma egy posztot kitehetek.
Pontosabban pont ebben a pillanatban közölték, mehet a publikálás. (Ekkor került ki az Egy kép, egy történet bejegyzésem.)
A hangulat néha napján elég borús, mint a kinti időjárás, nem is értem, miért akarna bárki nyugatra költözni ezek után, ha itthon is részesülünk egy hamisíthatatlan angolos esőben.
Macskánk egy jó ideje eltűnt, de helyette felbukkant egy galamb, Gizi. Szerintem Géza, de ne vesszünk el a részletekben. |
Augusztus 5. szintén vasárnap
Tegnap óta rákaptam a °C-ute Jpop stílusú zenekar dalaira, így ma is ez szól háttérben.
Ismét egy pihenős vasárnap, de legalább süt a nap. Az elmúlt két hétben több is volt, mint unalom és munka ezerrel, mert bizony ráhasaltam az Ambrózy fanfiction írásra. Persze, ezt leginkább a Savarelly ügyek következő három része sínylette meg, de azért írogatom azokat is. (Már ha valakit érdekelne a helyzet...)
Az a bárónkat még éppen nem überelő pasinger...
A júliusi hónapra kijutott egy kis ábrándosság is, ezt a Molyon tevékenykedők már tudhatják, elejétől a végéig.
Ahogyan bebizonyosodott, Ambrózy Richárdhoz hasonló úriemberek léteznek, csak a sors fintora, hogy ezek a férfiak foglaltak már. A másik bökkenő csak az volt, hogy elsőre megnézve kiszemelt példányom közösségi profilját... mit ne mondjak, nem ezt keresem, de tény, a barátnőjével jó bánik.
Múlt héten jött... nem, nem a futárra gondoltam, bár az is járt mifelénk, hanem a másik futárra, mert bizony a Napernyő protektorátus, a Gergő regények és Jonatán kalandjai utolsó része még hátra maradt számomra, de megérkeztek a könyvespolcomra. Most már biztos, karácsonyig csak elleszek.
Közben a második szám is megjelent a Könyvespolc magazinnak, a következő hónapoktól arra is szánunk időt. Apropó, életem első recenziós könyve (amit sikerült a bejegyzésemben nem közölni, innen is bocsánat) is a kezembe akadt, kellemesen csalódtam. Nem írtam még értékelést Molyon, de ami késik, nem múlik. Röviden tömören, ami a fülszövegben benne volt, azt megkaptam, több elvárásom nem volt ezzel kapcsolatban.
Próbálok közben olvasni is, lássuk, hogyan is állok:
Jo Nesbø: Denevérember
Valahogy félbe maradt erőtelesen... Lehet, hogy a sorozat többi kötetét kellene olvasnom, akkor haladnék is a maradék kilenc résszel. Ez van, tudom, hogy többségében a közepe fele fog belendülni a történet, aztán le sem bírom tenni.
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Elkezdtem a héten, hűha! A nyelvezet feladta a leckét, pedig aki Ambrózy sorozaton tanulta ki a régies nyelvezet olvasását, már nem sok meglepetést tartogat számára az ehhez hasonló könyvek szókincs világa. Az angolok könnyebben olvashatóak lettek számomra, de az orosz...
A párbeszédek zseniálisak! Mai szemmel néha érthetetlennek tartom a túlzott udvariaskodást, vagy az illetlen panaszkodást, de Tolsztoj a szereplőink gondolataiba is enged betekintést, így megértettem, az illető miért válaszol a kérdésre úgy, ahogyan.
Julianne Donaldson: Edenbrooke:
Molyon azért jelöltem be, mert úgy volt megveszem a teljes sorozatot... aztán a három kötet kikerült a kosaramból, mert így is súlyos összegekbe fájt a többi hét kötetet megvásárolnom. Egy hónapja volt még a Gergő-sorozatra nagyon jó kedvezmény, de nem tudtam kihasználni... meg a kedvelt és támogatott írók könyveinek árán ne húzzam a számat ugyebár, az igazi rajongó nem sopánkodik az árakon. Tegyük hozzá, a Nász és tébolyt sem a 21% kedvezményért vásároltam meg előjegyezve, hanem, hogy időben elolvassam... ami ugye sikerült is.
A lényeget kihagytam, pardon! Lehet, hogy karácsonyra megszerzem. Addig már nem kezdek bele.
*korrigálás, most néztem utána, hogy két részes és a Blackmoore külön történet.
Gail Carriger: Changeless – Változatlan
Ha már sorozat, valószínű, idén ősszel nekifogok teljesen. Izgatottan várom, mit hoz a folytatás.
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Tegnap alig akartam már késő este Kareninát olvasni... helyette keserű hangulatomban előkaptam Gergőt, na az első két oldal egyből felvidított. Még alig olvastam el húsz oldalt... Köszönöm Gyula bátyó!
Közben Moly-olok, feltettem az alábbi képet egy kis békebeli játszma kedvéért:
Melyik cetli melyik főkötethez tartozott?
Bizony, a héten visszakerült hozzám az utolsó kötet is, így nem restelltem egyből képeket csinálni újra a teljes Ambrózy gyűjteményemről.
Újra nálam az összes rész :) |
Mind megvan.? |