Elöljáróban annyit, hogy a moly.hu adatlapokon, a teljes
sorozathoz több mint 110 nevet csatoltak a molyolók, így még ki sem nyitva a
könyveket össze tudtam gyűjteni a legfontosabb és legnépszerűbb
mellékszereplőket. Hogy kicsit gördülékenyebbek legyünk, két-három bejegyzésre
szeretném felosztani a szereplőgárdát, illetve kötetenként csoportosítani.
Ebben a bejegyzésben a legtöbbet szerepeltetett karaktereket
említem meg, pár szóban, milyen szerep jutott rájuk és hogyan kapcsolódnak a
sorozathoz. Ebbe a listába nem kerülnek bele olyanok, akik csak egy-egy
kötetben szerepeltek erősen mellékszereplőként, de olyanokat, akik később
csatlakoztak, de az állandó delegációban benne maradtak, azok említésre
kerülnek.
Monyorókeréki és
Monoszlói Erdődy Agáta Mária Gobertina:
Ha numero uno mellékszereplőt kellene mondanom a sorozathoz,
meg fogtok lepődni, de nem Mück Márit mondanám, ezt majd a személyénél
kifejtem. Rövidebb, közismert nevén, Agáta mama már a kezdetektől ott van erős
támaszént nem csak Ambrózy báró, hanem később Hangay Emília mellett is, és a
család főfejeként irányítja kicsiny családja életét, hanem bölcsességével,
tanácsaival igyekszik a helyes úton terelni a fiatalabb generációt.
Az, hogy befolyásoló karakter lenne, azt az olvasónak kell
eldöntenie, mivel úgy gondolom, hogy megosztó személy. Egyrészt nem szól bele a
fia döntéseibe, ellenben néha egyenesen adja a lovat (és a kocsit – Ármány és
kézfogó –) Mili alá, amivel akaratlanul is előre gördíti a cselekményt. Éles
esze, fondorlatossága mind arra utal, hogy Ambrózy bárónak volt kitől örökölnie
a képességeit, mégis mindvégig a háttérben meghúzódva követi figyelemmel az
eseményeket, és csak végső esetben cselekszik.
Mili mellette ismeri meg igazán az Ambrózy villát, a
családot, a Női kaszinót és konkrétan a nemesi nők életvitelét és
mindennapjait, ráadásul egy később megjelenő, fontos mellékszereplővel (Erdős
Renée) ismerteti össze. Mindig az erős női támaszt nyújtja, egyetlen helyzetben
állt ki inkább a fia pártján, mivel egyike azon személyeknek, aki ismeri
Ambrózy báró múltját, és a karja elvesztésének körülményeit.
Hangay Árpád:
Az egyik olyan mellékszereplő, aki fontos karakter a
trilógia részt illetően, mivel a Hangay lányok apjaként sok mindent tud a
lányok édesanyjáról. Egyedül azért nem lesz lényeges és cselekvőképes karakter,
mivel Marosvásárhelyhez köthető és egészen az Ármány és kézfogóig nem is utazik
fel a fővárosba. A távolság nagyban megnehezíti azt, hogy többet szerepeljen,
de mégis egy elég emlékezetes és szórakoztató szereplőről beszélhetünk, akinek
minden szava megéri az olvasást.
Árpád bátyánk egy inaktív karakternek mondhatjuk, belegyezik
mindenbe, úgy cselekszik, ahogyan azt megkérik, de az erdélyi, kicsit székely
habitus nem áll távol tőle, így amikor cselekvésre sarkallják, akkor
leleményesen helyt áll. Leginkább a háttérből támogatja kisebbik lányát, mivel
Emmáról nem tud semmit és mondhatni vakon megbízik Ambrózy báróban, akivel csak
egyszer kerülnek összetűzésbe (Nász és téboly második fejezet). Leginkább az
indulatokkal telített jeleneteket csitítja el, és felettébb szereti
szórakoztatni a körülötte levő társaságot.
Tarján Vilmos:
Erősen mellékszereplő státuszt kapott az amúgy egykor élt
újságíró, aki már a legelső nyomozási jelenteben a helyszínen sertepertélt. Az,
hogy valójában tényleg ismerték-e egymást hamarabb Ambrózy báróval, nem lett
sosem kifejtve, és mivel bűnügyi riporterről beszélhetünk mindent tudott már a
báró múltbéli, 1894-as karelvesztő kalandjáról. Talán az a pontosabb kifejtés,
hogy Vilmos ismerte a bárót, míg Richárd csak a legelső részben, 1900-ban, Schützer
Róza megölésének helyszínén mutatkozott be neki.
Miután megismerkedik Milivel, akire szinte azonnal szemet
vetett, sejthető volt, hogy próbál megbarátkozni a vidékről érkezett lánnyal.
Mili nyitottsága is hozzá járult ehhez, és mikor Ambrózy báró külön utakon
járt, szinte szövetségesként közösen nyomoztak például a
Rudnay-gyilkosságokban. Az Ármány és kézfogó esetében kicsit több szerep is
hárult az újságírónkra, mivel akaratlanul is holmi érzelmi háromszögbe került
bele Mili és Richárd mellett, viszont ki lett kosarazva. (Bár erről írtam már
egy bejegyzésben, hogy ott inkább szerelmi ötszög volt, és többen voltak
benne.)
Az ő életét pontosan le kellett követni és az újságíró
karrierjének felemelkedése is említésre került. A személyisége nem lett meghazudtolva,
elfogadható a fiktív részei is a jellemének, cselekedetének.
Mück Mári:
A közkedvelt karakter azért nem került be a legelsők közé,
hiába kapott majdnem önálló regényt (Szer’usz világ) konkrétan a második
kötetnél jelent meg, miután Hangay Emma a Tabánba, és a Hül házba került. A
három lány mellett ő volt a legelső, aki igyekezett összebarátkozni Emmával és
lelki támaszt nyújtani a bajba esett fiatal nőnek. Leginkább a sváb
tájszólásával, aktív, pörgős életvitelével és lepcses, kicsit szétszórt
kislányos személyiségével ejtette rabul az olvasókat, akiket akaratlanul is
folyamatosan nevetésre sarkalt.
A történet szempontjából mindig Emma mellett tudhatjuk,
közben megismerkedik először Ambrózy báróval, utána összefut Milivel is, és
mikor Emma ügye lezárul, az újabb eset akaratlanul is az Ambrózy családhoz
szögezi. Először Mili ellen volt, csak Emmát pártolva, utána, Mili hű
segítőjévé válik és bebizonyítja, hogy erősen cselekvőképes karakter. A szerző
elmondása szerint is nem ő lett volna piedesztált szerepre hivatott, viszont
Márika került fölénybe és emiatt maradt az Ármány és kézfogó után is
központban.
Karrier szempontjából ő neki volt a legtöbb fejlődése a
történet során, egyszerű árva, tabáni lányként cselédeskedett a Hül-háznál és
leginkább lopásból kereste a kenyerét, de amint képbe került a szabadulás és
Ambrózy báró, Emma társalkodónőjeként ténykedett, az eset lezárásával tovább
maradt a Magyar utcai háznál, mígnem Mili kérte fel komornának. Személyiségét
is nagyba befolyásolta, hogy magasabb körökbe került, a bohókás, bakfis lányos
viselkedése ellenére a szorgalom és a tudáséhség által sok, számára új dolgot
tanult meg, még akkor is, ha néha nem pontosan helyezte el a beszédében a
hallott kifejezéseket.
Suha István (Isti):
Isti hű segédje Ambrózy bárónak, aki annak idején
gyerekkorában megmentette nem csak egy tűzesettől, hanem magától a nyomortól
is. Ennek ellenére szimpatizál a szintén megmentett Milivel, és mindig
jóindulattal fordult a lány felé. A család emberszámba veszi, nem csak holmi
szolgaként tekintenek rá, ami jó hatással van a személyiségére.
A történetben mindinkább csak mindenes segédként van jelen
mindenki számára, ha kell futárkodik, távol tartja a háztól az ellenséget, és még
Milit is megállítja, nehogy olyat tegyen, amivel Richárd haragját kiérdemelné a
vakmerő leányzó. Nem mondható el róla, hogy kevésbé fontosabb karakter lenne a
történetet illetően, mert valójában ő is sokat lendít a történeten és sok múlik
az ő ténykedésein. Egyedül a Nász és téboly című kötetnél bukkan fel holmi
rivalizálás a villába frissen érkezett Márikával, de amint rájönnek, hogy közös
célt szolgálnak, gyorsan együttműködésre lelnek, nem csak tetteikben, lélekben
is.
Egykori csibészként jól ismeri az alvilágot, és a rázósabb
helyeket, személyeket, így a rizikósabb feladatokat gondolkodás nélkül
bevállalja. Könnyen alkalmazkodik a helyzetekhez, ráadásul fiatalon szerzett
tapasztalata is segíti abban, hogy életrevaló férfivá váljon. Nem bólogató János
személyiség, akár úrnője, Agáta mama kérésének is ellent mond, ha valami hiba
lehet a megoldandó feladatban. A család férfi tagjaira felnéz és hű segédjével,
Bogi kutyával közösen segítik a villa mindennapjait.
Mihály Terka:
Az Ambrózy-villa szakácsnője Milihez hasonlóan nem amolyan
könnyed karakter, határozottságban, kiállásban Agáta mamával vetekszik.
Leginkább hozzá is kötődik és a grófnő pártját fogja, és nem fogadja el a
fiatalok életvitelét, döntéseit, viszont beletörődő. Aggódó személyiség,
viszont könnyen kezelhető, amint minden finomságát elfogyasztják, amit
elkészít. Magába a történet eseményeibe nem avatkozik bele, ő csak ösztönözi és
támogatja a többi fő- és mellékszereplőt.
Vén Bódis Gáspár:
A villa másik fő mindenese Gáspár bácsi, aki szintén a
háttérben mozgatja a szálakat, de a fiatalok életébe nem szól bele. Ismeri
Richárd előéletét, amit a Nász és tébolyban olvashatunk, és ő az egyedüli, aki
néha apja helyett is apjaként képes tisztességesen megdorgálni a bárót. Agáta
mama édesapja, Erdődy István gróf halála után került az Ambrózy családhoz, a
gróf huszárjából urasági kocsisnak és gondnoknak. Sokat próbál segíteni az ifjú
bárónak, attól fogva, hogy az Erdődy-villába fogadták, de igazán hűséggel az
Erdődy család iránt van, ezzel is Agáta mamát segíti. Milit leginkább csak
figyelmezteti a közelgő bajokra, mivel neki is célja, akárcsak a villa többi
lakójának, hogy a frissen érkezett, aktív és életvidám leányzó ösztönözze
Ambrózy bárót egy nyugodtabb, megfontoltabb életre.
Rudnay Béla:
Zsarnay mellett főkapitányként Rudnay az, aki a
leglényegesebb karakter a krimi szál részéről. Nélküle nem jönne magától pár
megoldásra váró ügy (A Rudnay-gyilkosságok tíz ügye) de a segítsége nélkül is
sok esetben Ambrózy báró elakadt volna ügyintézés, vagy emberhiány miatt.
Rudnay adja a rendőröket és ő lesz a végső döntéshozó, mondhatni ő viszi a
hátán a bűnügyek intézését. A legelfoglaltabb karakter, mégis Ambrózy báró
hívására egyből pattan és segít. Richárd az ő esetében elfogadja, ha Rudnay
aratja le a babérokat és a kapitány neve alatt segédkezik.
Detrich Károly:
A detektív a legnagyobb riválisának tekinthető Ambrózy
bárónak, de amint az olvasó is megismeri, tudhatja, hogy a kakasoskodás
teljesen felesleges a két fél részéről. Richárd már az első kötetben sem tud jó
szót illetni a férfira, és amint Mili is megismeri a detektívet, tudja, hogy
erőfölényben vannak a báróval. Detrich megérezve ezt mindig próbálja
hátráltatni a párost, mígnem elkezdi egyenesen inzultálni Milit, amire Richárd
is egyből felfigyel, és nem hagyja szó nélkül (Bitó és borostyán vonatra
szállás előtti jelenet). Teljes mértékben unszimpatikus karakter, de nélküle
hiányoznának a parázsló viták és összetűzések és nem lenne viszonyítási
alapunk, milyen tudásszinten áll Mili és Richárd.
Zsarnay Győző:
Ambrózy báró elsődleges példaképe fiatalkorából, a nyomozás
titkait tőle tanulta el, aki viszonzásul ösztönözni kezdte a bűnüldözés felé
Richárdot, mivel látta benne az érdeklődést és az elhivatottságot. A történet
szempontjából mindig ott van a frontvonalban és gondolkodás nélkül segíti ifjú
szaktársát, később szaktársnőjét, Milit is, hogy ítélet elé kerüljenek az arra
hivatottak. Sokat nem tudunk meg róla, viszont a teljes sorozatot olvasva
kapunk róla egy összetettebb képet, és nélküle jó pár akció meghiúsult volna.
Kaméleonka:
A legtitokzatosabb és egyben a legnyitottabb karakter is,
akivel először Mili találkozott. Egészen a Nász és téboly című kötetig csak
sejthetjük, ki lehet ő, hogyan került be a Lipótba és mi történt vele. Központi
elem lesz a jelenléte, sok esetben a szálak hozzá kötődnek, jelenléte még sem
kardinális, mivel nem konkrétan ő az, aki központi karakterként funkcionál.
Magában csak a trilógiában lesz lényeges szerepe, és amint lezárul Richárd
múltjának felfedezése, ki is kerül a mellékszereplő gárdából.
Erdős Renée:
Agáta mama mutatta be Milinek, és miután fogadták a
villában, elválaszthatatlan barátnőkké váltak. Az akkor korban kicsit idősebb
feltörekvő költőnő nagy támasza lett Milinek, akinek kellett egy nővérpótlás,
amit maga Agáta mama látott, és amitől Ambrózy báró berzenkedett. Nem tudjuk
megmondani, hogy Mili életében pozitív vagy negatív személy lenne, de a
szívügyekben és a nőiességben kicsit sem prűd Renée őszinteséggel fordul a
fiatal lány felé, mikor szükségét látja. Elsődleges segítője lesz Tarján Vilmos
mellett, akivel szeretik piszkálni egymást, mint tollforgató kollégák, de
tudjuk, hogy a való életben nem sok közük volt egymáshoz, így többet az
ismeretségükbe nem nézhetünk bele. Se nem ösztönző, se nem lemondó karakter,
többségében csak támogatja Milit, magába a trilógiába és a bűnügyekbe nincs
hatása.
Csurár Fecska:
Nem utolsó sorban a negyedik Hül-ház lakóját is meg kell
említeni, aki a második kötettől bukkan fel Emma életében, később a Miliében
is. Fecska hátborzongató jóslata Milinek sok olvasóban felderenghet, és
hiányzott volna a Hül-lányok kompániájából, ha nem követhettük volna a tabáni
életútját. Életrevaló leányzó mindig hűen segített a Hangay lányoknak, és a női
szövetségben erősen képvisel magát. Leginkább az Emma ügyben volt fontos
mellékszereplő, utána már csak a tabáni jeleneteknél fordult elő a családjával.
Főbb jelenetet az Ármány és kézfogóban kapott, mikor a jogászbálba indultak
zenélni, ez esetben Ambrózy báró utasításait követte.