2022. május 7.

Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy

Egy újabb disztópikus kötet került a kezembe, ami sok olvasó véleményét képes megosztani, főként a főszereplő döntéseit illetően. Lássuk, mit tartogat számunkra egy olyan világ, ahol a nőket egy cetli alapján korlátoznak be egy társadalmi szerepkörbe.

Fülszöveg:

Életed lottója: ha egyszer húztál, nincs visszaút

Borzongató regény az anyaságról, az egyéniségről, a szabad akaratról, a sorsról, az emberi vágyakozásról és az állati ösztönről. Calla tudja, hogy működik a sorslottó. Mindenki tudja. Amikor először megjön egy lány havivérzése, jelentkezik a lottózóban, hogy megtudja, miféle nő lesz belőle. A fehér sorsjegy gyermekekre jogosít. A kék sorsjegy szabadságra. Leveszik a válladról a döntés rettentő terhét. És ha egyszer húztál, nincs visszaút. De mi van, ha tévedés a neked jutott élet? A Kék sorsjegy felkavaróan beszél a szabad akaratról, az anyaság problémáiról, emberi mivoltunk és állatias ösztöneink széles határmezsgyéjéről.

***

Kifejezetten erős hátteret kapott a regény, és a világkép kialakítása is izgalmakat sejtetett. Az, hogy a nőket egyfajta szereposztásba sodornak, már nem újdonság, hiszen a Nap magja vagy a Szolgálólány meséjében is feltűnik ez a világnézet. Akaratlanul is összehasonlítom az említett olvasmányaimmal, mivel sok azonosság található bennük, de a főszereplők mondhatni szöges ellentétek egymással.

Ebben a történetben a lottó rendszere és következményei a lányokra részletes kifejtést kap, viszont a főszereplőnk viselkedése, jelleme leginkább a kötelező pszichológus kezelései alatt kapnak teret. Ez nem egy olvasót vett rá elmélkedésre, mivel több esetben is észrevehető volt a külső szemlélő és a főszereplő gondolatainak ellentéte, ami miatt kicsit kétségbe vonható maga a sorsjegy jellege.

A Nap magjában, ahol a főszereplő már gyerekként tudta, hogyan viselkedjen, hogy a „jobb” csoportba tartozhasson, itt a viselkedést próbálták leplezni, és a lányokat nem befolyásolták, így elhitetve velük, hogy teljesen véletlen az, hogy melyik életutat kell élnie tovább.

A kötet második fele már a következetes döntésről szól, a kitaszítottságról, menekülés a rendszer elől, ami kicsit kalandos történetként is értelmezhető, viszont az olvasónak nyomasztóan hathat a lelki vívódások monológja.

Az agyonszabályozott, kontrolált és folyamatosan figyelem alatt álló nők hirtelen kerülnek abba a helyzetbe, ahol leginkább a saját ösztöneikre, tudásukra és leleményességekre hagyatkozhatnak, ami sok esetben csúnya következményekkel járhat.

Kifejezetten rövid kötetről beszélhetünk, és a lezárás adja a legtöbb kérdést az olvasónak, miközben a szereplőkért izgulhatunk, sikerül-e a tervüket véghezvinni.