A mai ember számára a
rendszerezés, a feladatok ütemezése, vagy az időbeosztás precizitása kicsit sem
ismeretlen, sőt mindennapos tevékenység. Ha ezeket a néha akaratlanul jövő
feladatokat csak elméletbe ültetnénk át, és mondjuk egy vállalat vezetésének problematikájáig eljutnánk, akkor megkapnánk az egyszerű képlet eredményét, hogy minden jól
működő rendszer a logisztikán alapul. Tegyük hozzá, ezek ténylegesen elméleti
dolgokra alapulnak, mégis könnyen átépíthetőek a gyakorlatba, hogy
megvalósulhassanak.
Ki is igazán a jó
logisztikus? Bárkiről elmondhatjuk, akinek gördülékenyen megy a
problémamegoldás, és aki talál egyensúlyt az élete minden területén. Szóval,
akár Te is lehetsz, nincs senki elől elzárva ez a lehetőség.
Hogy gyakorlatiasabb
témával kezdjük az alapokat, mondjuk a napi rutin is egyfajta logikai rendszer,
hiszen mindennek megvan az ideje és a napja, a tapasztalat és az ok-okozati
összefüggések bonyodalmainak kigubancolása után. Ha mondjuk, vasárnap vendégek
érkeznek, tuti nem kezdesz porszívózni aznap reggel, hanem előtte napra
beütemezed, mivel nem lenne időd főzni. (kivétel, ha takarítót fogadsz, de ez
is része a döntéshozataloknak)
A logisztika
feladata, célja
Feladata: az
anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának
tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált
rendszerben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges
tárgyi feltételek megteremtése.
Célja: A 6 M elve,
amely több tényező figyelembevételével a folyamatoptimalizálásra törekszik:
a megfelelő anyag
(áru)
a megfelelő
időpontban
a megfelelő helyre
a megfelelő
mennyiségben
a megfelelő
minőségben és
a megfelelő
költséggel eljuttatható legyen.
Maradjunk ennél a monumentális
családi ebédnél, ahol szemléltetjük gyakorlatban:
A megfelelő anyagot,
mint az ebéd hozzávalóit be kell szerezni, ergo bevásárlást kell végezni. Ezt
mindenképp olyan időpontban kell megejteni, hogy ne fussunk ki az ebéd
megkezdésének idejével, hiszen a megfelelő helyre, az asztalra tálalni kell.
Itt vissza kell térni
gondolatban az alapanyag beszerzésre, hiszen a mennyiség is
fontos tényező, nem mellesleg, ha egészségesen táplálkozunk, cél, hogy
megfelelő minőség legyen letéve az
asztalra. Ehhez pedig azt is mérlegelni kell, hogy ne költekezzünk
túl a megszabott limiten, így a bevásárlásnál ezt hangoljuk össze, hogy
miből, mennyi kell, milyen minőségben és mennyiért. Mivel az élelmiszer
ráadásul egy gyorsan romló áru, így arra is figyelnünk kell, hogy ne romoljon
meg, míg nem tálaljuk, avagy nem kerül a “vevő keze alá”.
Fontos megjegyezni,
hogy tökéletes cél nem létezik, így a hat elv csak iránymutató és a lényeg,
hogy ezek összehangoltan működjenek. Több tényezőn bukhat, mint hogy kicsit
többe fog kerülni az áru, de minden más működik, van, hogy az időpont fog
csúszni, vagy az áru beszerzése. Általánosságban megnyugodhatunk, ha a hat
iránymutatóból öt teljesül hibátlanul, de ha másik példával élnék, mondjuk egy
webáruház működését figyelnénk meg, ott sem szeretik a vevők, ha ezek közül az
elvek közül egy nem teljesül. De erről egy külön bejegyzésben szeretnék írni.