Olvassunk vegyesen – Schildkröte tavaszi olvasmányai 2022.

Üdv Sültkörték, itt Schildkröte, és ismételten, mondhatom nagy sokára jöttem egy kis olvasási élménybeszámolóval. Bizony, nem sok kötet került a kezembe, de ez a négy kötet, mondhatni mindent megadott nekem a mókuskerekes pörgős hétköznapokra: kikapcsolódást, elmélyülést, humort, kis izgalmat és a megdöbbenést. Végül rá kell jönnöm, hogy ismét nem vagyok olvasási válságban.

Meik Wiking: Lykke - A boldogság nyomában

Fülszöveg:

Könnyű belátnunk, miért nevezik Dániát a világ legboldogabb országának. A dánoknál tökéletes egyensúlyban van munka és magánélet, ingyenes a felsőoktatás, pontosan közlekednek a vonatok, és ha mindez nem lenne elég, náluk a legnagyobb az egy háztartásra eső gyertyafelhasználás.

A boldogságról – amit a dánok lykkének hívnak – valószínűleg senki sem tud többet, mint Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója, aki egyben a szenzációs sikerkönyv, a Hygge, a dán életérzés, ami boldoggá tesz szerzője. Meik Wiking meggyőződése, hogy jóllehet rengeteget tanulhatunk a dánoktól a beteljesült életről, a boldogság kulcsai világunk minden táján ott rejlenek.

E lebilincselő könyv szerzője kincskeresésre invitál bennünket, hogy végül előttünk is megnyílhasson az elégedett élet kapuja. Wiking többek között taglalja, mire fordítjuk drága időnket, hogyan viszonyulunk szomszédainkhoz, és miként főzünk vacsorát – bolygónk legboldogabb zugaiból gyűjtve össze a bizonyítékokat, történeteket és tippeket. Ez az eszményi útmutató ahhoz, hogy valamivel több lykkére leljünk az életünkben.

***

Azt már az „előzményköteténél” is kifejtettem, hogy gyanús, szinte furcsa hozzáállásuk van a dánoknak az élethez, és a boldogság fogalmához, ez a kötet abban nyújthat az olvasóknak segítséget, hogyan tudják a maguk életében elsajátítani a skandináv életstílust. A borongós, zord telek között is megtalálni a fényt, a meghittséget, megtalálni az emberek közötti örömöt, miközben más országok életstílusát is összeveti a dánok mindennapi életével. Az első rész javában folytatja az első, Hygge című kötet tartalmát, és kis ismétlést ad nekünk az énidő hasznos eltöltéséről, vagy éppen a pihentető kikapcsolódás fontosságáról. Szó esik a segítségnyújtásról, az önkéntes munkáról (nem csak mások segítsége lehet ez, mint rájöttem, magam is a néptáncnak hódolva önkéntes munkát végzek), a jó szomszédi viszony ápolásáról, és hogyan lehet másoknak adni úgy, hogy az számunkra egy fillérbe sem kerül. Mondhatni minden embernek segítséget nyújthat, mivel mind az extrovertáltaknak, a nyitott személyeknek ad segítséget a társas kikapcsolódáshoz, de az introvertáltak csendes belső nyugalmához is ad tippeket, hogyan töltsön egyedül el hasznos, feltöltő perceket. Ha nem is mindennel lehet egyetérteni, már csak a kulturális különbségek okából kifolyólag, pár ötletet elcsenni, az életünkbe beépíteni hasznos lehet, talán a gondolkodásunkat is pozitívabba válthatja.

 

Hyeonseo Lee · David John: A lány hét névvel- Szökésem Észak-Koreából

Fülszöveg:

„Megrázóan szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré.”

Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

***

Szerintem az egyik legnehezebb kötetet vettem kézbe, viszont amint beszippantott a történet, szinte minden nap vágytam rá, hogy minél hamarabb folytathassam, így elmondható, hogy ezzel végeztem a leghamarabb. Kemény, egy ismeretlen, mégis megdöbbentően valós országba nyerhetünk betekintést, főként egy szabadult embertől, aki felnőtt koráig élt szülőhazájában, utána pedig külső szemlélőként figyelte országa eseményeit. Külső szemlélőként nehéz elhinni az olvasottakat, és az a tudat, hogy mindez a kilencvenes, kétezres évek elejéről szól, teljesen másnak értelmezhetjük életünk és a mindennapjaink. Kemény, meneküléssel telített történet, szinte végig pozitív életszemlélettel, és erős jellemmel, tudva, hogy azok menekülnek meg, akik erős jellemek, és kitartanak minden rizikós helyzetben.

 

Leigh Bardugo: Shadow and Bone – Árnyék és csont (Grisa trilógia 1.) (Grisaverzum)

Fülszöveg:

Alina Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából… Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.

***

Mivel egy iszonyat jó történet, nem csak könyvben, hanem elviekben filmen is (még nem tekintettem bele, először az egész trilógiát el szeretném olvasni) így a veteránoknak semmi újjal nem tudok szolgálni, mint, hogy ez egy kifejezetten jó young adult, illetve fantasy műfajú regény, aminek sok orosz kötődési szála van, egyfajta misztikussággal megfűszerezve. Aki pedig velem együtt hamarabb olvasta volna el On Sai Vágymágusok című kötetét, azoknak talán több kérdés is felmerül, illetve megengedett a fejvakarás, hogyan képesek a szerzők egymástól függetlenül összhangba kerülni. A szürke kisegyeres tizenéves leányzó szinte hőssé válása itt egyfajta tudatos missziónak tekinthető, mivel főszereplőnk tudat alatt tudta magáról az eltitkolt képességét, hogy grisává válhasson. Izgalmas, oroszos hideg, szinte tündérmesébe illő környezetbe csöppenhet az olvasó, miközben egy fantasztikus fantasy világ tárul a szeme elé. A sötétség és a fény ellentétes mágikus ereje központi szerepbe kerül, miközben egy lány felnőtté válási vívódásaival azonosulhatunk.

 

Erberling Judit: Vers a tengerben

Fülszöveg:

Erberling Judit első verseskötete igazán hű a címéhez. Hiszen, ahogy a tenger is végtelen, úgy végtelen az emberek lelkének mélye is. A Vers a tengerben pedig egy-egy versnyi bepillantást enged a lélek és a gondolatok végtelenségébe.

S ahogy olykor a lélek is összegabalyodik és különböző mintákba, formákba rendeződik, úgy ebben a kötetben is, nem szabályos témákra bontva követik egymást a versek.

Izgalmas utazás a gondolatok világában.

***

Ritka, hogy verset olvassak, de talán ezzel a mondatommal nem fejeztem ki többet, mint megannyi olvasó, aki már előttem kézbe vette Judit verseskötetét. Mivel vannak regénysorozatok, kötetek, amiket hasonlóan kedvelünk, így számomra nem kérdés, hogy a Rudnay-gyilkosságok első fejezet által ihletett vers lett a kebelkedvencem. (Van egyáltalán ilyen kifejezés?) Legalább egy hétig töprengtem azon, hogyan is lehet egy hasonló kötet bemutatni, mivel elég széles spektrummal rendelkező gondolatokat tartalmaz, sok érzelmet elevenít fel, illetve nagy hatással vannak a versek hangulatára a költő élményei és emlékei, amik kiváltották az ötletet a versek megszületésére. Kifejezetten ritmusos, jól csengő rímekkel tarkított sorokat olvashattam, fellelhető vegyesen mindenki ízlésére formált történet. Sok, látásra ösztönző képek elevenednek fel, hol fület ingerlő, dallamos rigmusok olvashatóak, amik az olvasót ráveheti, hogy akár hangosan is felolvassa a verseket. A szerelemi történetek is sokoldalúak, mondhatni egyfajta kitárulkozása a szerzőnek, és ezekkel a sorokkal mondhatni jobban megismertem Juditot, pontosabban az életének egy szeletét. Ezen felül utazásaiból is merít gyönyörű tájképeket, és a sokak által megihletett „aranyóra” alkonyata is ösztönözte pár sorra, élményt adva az olvasónak. Ha összességében nézzük, egy élet szeletét kapjuk kötetbe csomagolva, bemutatva azt, hogy az embernek mennyiféle hangulata, pillanata lehet.