Fülszöveg:
Augsburg, 1920-as
évek. A Melzer-villában mindenki bizakodással tekint a jövő elé. Paul hazatért
az orosz hadifogságból, és átveszi a textilgyár vezetését, hogy újra
felvirágoztassa a családi vállalatot. A húga, Elisabeth Pomerániába költözik,
az anyjuk felmenőinek ősi udvarházába. Paul ifjú felesége, Marie pedig régóta
dédelgetett álmát valósítja meg: saját divatszalont nyit, és nagy sikert arat a
kreációival. Ám egy rejtélyes csomag és néhány festmény visszaidézi a múltat.
Marie-nak eszébe jut az idő, amikor cselédként dolgozott a villában, ami az
apja révén akár az övé is lehetett volna… Mindeközben Elisabeth házassága
romokban hever, a nő egyre kevésbé tudja leplezni a pomerániai birtokon kemény
munkát végző Sebastian Winkler iránt érzett olthatatlan szerelmét.
Anne Jacobs izgalmas
romantikus regényfolyama egy gazdag család és a cselédség mindennapjaiba enged
betekintést. Az önállóan is olvasható harmadik kötet az első világháború utáni
Németországba kalauzol, ahol a személyzet öntudatra ébred, és némi leleménnyel
a szegényből is lehet gazdag, a szerelemért viszont mindenkinek egyformán meg
kell küzdenie.
A nagy sikerű Downton
Abbey című sorozat rajongóinak különösen ajánljuk.
***
Az első két rész teljesen pozitív emlékként maradt az emlékezetemben, nem csak nekem, hanem sok más olvasónak, így elmondhatom, sokan izgatottan vettük kezünkbe a harmadik részt, és szerencsénkre nem is kellett túl sok időt várni rá.
Kifejezetten hosszúra nyújtott cselekménnyel telített kötetről beszélhetünk, aminek apropója volt, hogy gyors lezárást kapott a vége. Emiatt olyan érzet támadhat az olvasóra, hogy az eleje elég sok időt vesz igénybe, miközben az utolsó száz oldalt szinte egy délután alatt be lehet fejezni.
Szereplők tekintetében már nincsenek nagy változatosságok, a felnőtt szereplők közül nem került be pár személyen kívül senki, bár ezeknek a karaktereknek nincs különösebb jelentősége, és nincs kiforrott történetük.
Kiemelt fejezeteket kapott a legidősebb lánytestvér, Lisa életébe is betekintést nyerhetünk és az eddig csak emlegetett Pomeránia mindennapjaiba csöppenhettünk.
A harmadik, mondhatni leginkább cselekménydús szálat az új generáció, Paul és Marie gyerekei, illetve Kitty lánya kapja, ahol Leo, Dodo és Henni nyüzsgő mindennapjait követhetjük figyelemmel.
Kevés, vagy egyáltalán nincs jellemfejlődés a történet egészében, így inkább egy lassú, kissé vontatott, hétköznapi jelenetekkel tarkított regényt kaptunk, ami több olvasónak is arra enged következtetni, hogy a sorozat kezd ellaposodni, de reménykedünk abban, hogy a negyedik rész tud valami jó dobással lendületet adni a lezárásnak.
Váratlan ugrások, jelenetek, a felnőtt szereplők kissé kaotikus cselekvései tarkítják emellett a történetet, így a történet vége egészen sok meglepetést tartogatott számunkra. A gyerekek szerepköre helytálló maradt, ezzel a szállal voltam megelégedve a leginkább, sőt ezt olvasnám tovább szívesen.
A konfliktus, ami Paul és Marie között volt, kissé kérdéses, a
hirtelen távolodást és a hosszas várakozást a probléma megoldására egy váratlan
és túlzottan is gyors lecsengéssel rázta le a szerző, konkrét kibontakozás
hiányolható, viszont így olyan, mintha a főszereplőnk háttérbe szorultak volna,
és az eddigi mellékszereplőkre helyeződött volna a figyelem.
Összességében egy kicsit hosszúra nyújtott, de élvezhető és
kikapcsolódó kötetté alakult a sorozat harmadik része, és a történelmi
események helyett a mindennapi életbe adott betekintést.