2015. július 1.

Újra itt töltöm el egyedül eltöltött perceim / Kávészünet #1

Olvasás? Már a könyökömön jön ki. Kemény 3 órás programozás után még este neki kell állni egy összetett feladatnak, az viszont már nem lesz sok munka.
Igen, tök béna egy nyár, csak mert sík hülye vagyok a programozáshoz. Egye fene az egészet, de a szakma kell. (Azt tegyük hozzá, hogy nem nekem... )

Inkább pihenek most egy kicsit.

Kell-e tehetség a főzéshez?


Ahogy nyáron otthon döglök felmerül pár fontos házi feladat számomra. Így másodsorban szünetekre én felelek a házért. A mosogatás még vitás szokott lenni, de inkább megcsinálom, mert sokszor nincs kedvem anyuval vitatkozni. A mosás már gyerekjáték, mert mellette mást is lehet csinálni. 
Na de a főzés... 2 hete palacsinta volt a soron (zene be és már megy is könnyedén ) aztán ezen a héten össze kellett, hogy dobjak egy paprikás krumplit (rögtönzötten, mert csak láttam évekkel ezelőtt, hogy kell csinálni, de receptet nem tudok. Utólag nekem túl hagymás lett, viszont a szüleimnek ízlett. Nem tudom, hogy nekik más az ízlésük, vagy tényleg valamit jól csinálok, mert akármit eléjük rakok az jó - szerintük -  ettől függetlenül képes vagyok megkritizálni önmagam.
Nem jut eszembe semmi értelmes befejező mondat szerűség...
Nesztek, itt egy krumpli... kawaii poteto.