Szakmatanulás, középiskolai élet

Miben más a középiskolai élet az általános iskolától?

Mikre kell figyelni egy szakközépiskola vagy épp gimnáziumi tanulmányok alatt?

Ha nem sikerül az egyetemi felvételi vagy nem is szeretnénk tanulni egyetemen, milyen lehetőség a szakképzés?

Miben másabb a szakközépiskola a szakképzés időszakában?

Átlagosan 8. osztályban el kell dönteni a diákoknak a további életpályájuk. Sokszor ez már megegyezik azzal is, hogy a felnőtt életben mivel szeretne foglalkozni.

Aki egyetemre szeretne menni, vagy nem nagyon döntött még az életéről és nem utolsó sorban jó tanuló, nekik ajánlott elsősorban a gimnáziumi élet.

Tanszerek esetén annyival különbözik az általános iskolától, hogy itt már nincs beszerzendő lista, miből mennyi kell és milyen, itt már az adott tantárgyat tanító tanárok mondják meg, kinek mi kell, mit fogadnak el, így aki spórolni akar sok szenvedéssel, az az első két hétben szerzi csak be a kért tanszereket. (tapasztalat)

Illetve itt már plusz dolgok csak a szakközépiskolákban merülhetnek fel, ami kiemelten fontos a szakmához pl. gépészeti szakmán speciális ceruzák, vonalzók vagy gazdasági iskolákban kötelező a számológép, idegen nyelveknél szótárak. A füzetek mennyisége háromszorosára is nőhet ( főleg gimnáziumokban ) az általános iskolához képest.

A gimnázium már 5. osztálytól, mint 8 évfolyamos; 7. osztálytól mint 6 évfolyamos; illetve leggyakrabb esetben 9. osztálytól a 4 évfolyamos gimnáziumok közül lehet választani. Ezen felül van az előkészítő 0. év, amiben egy-egy, az iskola által választott tantárgyat emelt óraszámban tanítanak. Az előkészítős osztályok általában a korosztályukhoz nézve egy évvel később érettségiznek.

A gimnázium elsődleges célja felkészíteni a tanulókat az érettségire és az ezt követő egyetemre. Aki egyetemre szeretne menni, azoknak van előkészítő gimnáziumok is, de itt gyakori feltétel a színötös bizonyítvány, kötelező felvételi vizsga, vagy épp protekció. Egyszerű gimnáziumba viszont bárki, aki jó tanuló és szorgalmas élhet a felvételi lehetőséggel. A gimnázium elsődleges különbözősége a szakközépiskolákhoz, hogy 2 kötelező idegen nyelv elsajátítása, tanulása kötelező. Érettségin viszont szabadon választható az idegen nyelvi vizsga letétele.

A gimnáziumi osztályokban van 1-2 tantárgy, amit kiemelten tanítanak a választott szakirány szerint. Ez elősegíti a diákot az esetleg felmerülő előrehozott érettségire vagy épp az emelt szintű érettségire is. A gimnáziumban elsősorban az érettségi tantárgyak mennek vérre menően és kötelezően. Hasonló tananyagokkal találhatja szemben magát a tanuló, mint általános iskolában, viszont sokkal részletesebben kell ismernie az adott tananyagot. 

Ezen felül más dolgot nem kell tanulnia a tanulónak, hátránya lehet viszont a szakközépiskoláknál több tananyag, a sok otthon készítendő feladat mennyisége vagy éppen az órai felelések száma. Mivel több óra belefér egy-egy tantárgyból, mint egy átlagos szakközépiskolában. Többet követelnek meg a tanárok, hogy az érettségire már gördülékenyebb legyen a tanulnivaló. Gyakori az érettségi tételek saját kidolgozása.

A szakközépiskola azoknak ajánlott, akiknek már vannak valamelyest célkitűzései az életben, hogy nagyjából milyen szakterületen szeretnének elhelyezkedni. Jó tanulók is választhatják, akik félnek a túlhajtástól, vagy a sok tananyagtól.

A jelenlegi szakközépiskolák felépítése folyamatosan változik. Alap volt még pár éve, hogy 4 tanév a szakközépiskola után 1-2 éves szakképzés társult a tanulmányokhoz. Jelenleg már 9. osztályban elkezdik a szakképesítést, hogy érettségivel együtt kaphassák meg a leendő felnőttek a szakmai bizonyítványuk. Plusz lehet az 5. tanév a szakmai vizsgákra. Most ismét változások állnak fenn, így nem sokat lehet írni a rendszerről. Ezen felül 2. szakma megszerzésére is lehetőség van most már, így jogilag mondhatni ember legyen a talpán, aki kibír ebben a kuszaságban igazodni. ( vagy a google-ben)

A szakközépiskolában is megtanítják az alap érettségi követelményeket, csak kevesebb óraszámban vagy lazább tempóban. Ezen felül nagy gondot fordítanak a választott szakma elsajátításához, az ezekre épülő tantárgyakkal pedig az óraszám magasabb lehet, mint egy gimnázium esetében. Itt csak egy idegen nyelv kötelező, sőt ebből a nyelvből kell érettségit is tenni. Sok tantárgy itt elenyésző lehet, vagy kevesebb óraszámban tanítják. Pl. természet tantárgyakat nem 3 évig csak 2 évig tanítanak, vagy tánc és dráma órák egyáltalán nem léteznek a kerettantervben. Az iskola határozza meg a tantárgyak fontosságát.

A szakképzés már kicsit különbözik, itt már leggyakrabb esetben érettségizettek és 18. Életévüket betöltött felnőttek találhatók. A tanulók a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keze alatt vannak.

Mondhatni a nive.hu lesz innentől kezdve a szakmára vágyók bibliája. Ha valami nem világos, nagy nehezen meg lehet találni benne minden információt a kiválasztott szakmával kapcsolatban. Figyelmeztetésként: lusták frissíteni! 

Ajánlott az iskolai vezetőségtől kérni ( ha nem szedik le a fejed ) szakmai információt a jogaidról és kötelezettségeidről, hogy gördülékenyen alakulhasson a tanulmányod. Viszont a tanmenet, a tanagyagok a tanárok részéről erről a weboldalról érhető el, ezért mondtam ironikusan bibliának. Létezik olyan tanár, aki ez alapján az országos határozat alapján készíti el a tanmenetet és ez lesz a szentírás, erre is fel kell készülni.

Gimnázium után is lehet választani szakképzést, de ehhez szükséges plusz egy év szakmai alap elsajátítása, mert gimnáziumokban semmi szakmákhoz kapcsolódó dolgot nem tanítanak, mondhatni a diák semmi tudással és tapasztalattal nem rendelkezik, mint az, aki a szakközépiskolai vagy adott szakmai osztályból kerül ki. Másik iskolából, szakterületről érkező tanulóknak az első év kemény tanulással és a szakmai alapjainak elsajátításával telik el, míg akik már 4 évig tanulták az alapokat, addig az egy évik vagy lazítanak, vagy egyszerűen megunhatják a tanórákat.

Az itt töltött 2 év alatt fontos tényezők között felsorolható a kötelező szakmai gyakorlat, illetve itt már semmi érettségi tantárgy nincs a szakmai idegen nyelven kívül. Csak kimondottan a szakmához kapcsolódó tantárgyakra koncentrálnak, ilyenkor előfordulnak a dupla-tripla órák vagy akár egész nap ugyanaz az egy tantárgy tanulása. Ettől nem törvényszerű a tantárgyak kevesebb heti óraszáma. 

Gyakori, hogy 10 tantárgynál nincs is több, azt is kb. 5-6 tanár tanítja, aki ( jobb esetben ) speciálisan benne vannak abban a szakmában, abban dolgoznak vagy dolgoztak, mondhatni mást tantárgyak leadását nem biztosítják. Gyakori az óraadó tanár fogalma, aki csak 1-2 tantárgy erejéig az iskolában tartózkodik, leadja a tananyagot a szakmájához kapcsolódóan és más iskolai kötelezettsége nincs a diákokra nézve.

A szakképzésnél már felnőttként kezelik a tanulókat, jobb esetben segítik a tanulók sikeres vizsgázását és felkészítik a várható munkapiac lehetőségeire. A szakma trükkjeit, alapjait, hogy lehet a szakmában elhelyezkedni, vagy épp a szakma hátrányait és buktatóit is segítik megértetni. Mint írom, ez nem sok esetben és nem sok tanár teszi meg.

Fel kell készülni az ellenkező 2 év szenvedésre is, ahol semmi segítséggel egyedül kell talpra állni. Az idősebben úgy vannak vele, hogy beledobnak a mély vízbe, hogy tapasztalatod legyen, viszont ez sok kudarchoz is vezethet. Végül azt is észreveheted, hogy nem haladsz előre csak hátráltatnak, ilyenkor legyél pozitív és tudd, hogy most a papír az elsődleges, azután viszont már nem kell annyira félni a problémáktól.

A bizonyítvány megszerzése után pedig egyből beállhatunk a dolgozó felnőttek sorába.

Előre is mindenkinek kitartást a következő tanévhez, aki tanul, tanulni szeretne vagy már én sem tudom mi mindenért.