"Ilyen grandiózus
spektákulumot még azok a csavaros agyú tintanyalók sem volnának képesek
kiötleni, akik a füzetes regényeket írják."
Az ígéretekhez tartva a felépítése egy fejezet a báró
múltbeli életéről szól és kettő fejezet a történet jelen idején játszódik.
Az elejétől fogva meghökkentő, bár logikus. Már a második
fejezetben belecsöppenünk az Ármány és kézfogó folytatásába, amire válaszokat
is kapunk. Mielőtt Richárdot maga Hangay Árpád penderítené ki a házából, már
Pesten is van a bárónk Milivel egy újabb gyilkossági sorozat felgöngyölítése
céljából.
Amint betéved a nyomozópárosunk Agáta mama vizslató
tekintete elé, Richárd még Terka néni babonás és istenfélési rigolyáit is
kihasználja a tervének véghezvitelére, azzal a burkolt célzattal, ha mégsem
jönnek össze a dolgok, majd ráfogják a babonára.
Amint a fülszövegben már sejteni lehetett, ha már lánykérés
volt, akkor közeleg is az esküvő. Richárd és Mili fogcsikorgatva vetik alá
magukat a titkos parancsolójuknak, mert ha nem követik szó szerint az
utasításokat, akkor bizony a pesti szegénynép issza meg a levét. Szóval,
gyilkosságból és hullából nincs hiány, és ha jót akarsz a rózsaszín borítékban
levő üzenetet elolvasod.
Az olvasó végiggondolhatja, hogy ilyen esküvőt még az
ellenségének sem kívánna, főleg nem a nyomozópárosnak átélt nászéjszakát.
Eközben visszaugrunk az időben 1893- és 94-re, ahol
megismerhetjük a gyászoló, önmagát kereső Richárdot, amikor is megteszi az első
lépéseit, hogy azzá váljon, akit a jelenben (1900-1901) megismerhettünk.
Kellemes csalódás, hogy fiatalabb korában is tudatos egyéniség volt, aki lehet,
hogy nem vetette meg a jóféle szeszitalokat, de szoknyák után nem kajtatott. Sőt,
magát bosszantotta férfitársai lekezelő, semmibe vevő hozzáállása és
viselkedése a női nem felé. Viszont amilyen megfontolt volt, olyan felelőtlenül
dőlt be a cselszövésnek.
Minden kérdésre választ kapunk:
- Hogyan veszítette el a karját Richárd?
- Mi történt valójában 1894-ben azon a bizonyos tavaszon?
- Mikor kezdett el nyomozásokban részt venni a báró?
- Ki a rózsalány és ki Kaméleonka?
- Mili megtudja végül Richárd és a rózsalány titkát?
- Richárd tényleg csak érdeknek tartja a Milivel kötött házasságot, vagy lapulnak abban az elkövesedett szívében érzelmek?
Frappáns, tömör, csattanóval végződő befejezés. (Magam
percekig sírtam a nevetéstől, nagyon sokatmondó befejezés lett) Folytatás?
Esetleg egy mellékkötetben?
Mintha a Lipót kiszabadult volna és szemernyi nász nincs
benne. (Mint említettem Richárd úriember)
Étkezési etikett: ha bontani akarod az asztalt és ezzel
befejezni végre az elfajuló vacsorát, akkor döntsd fel a sodóval teli tálat.
Mück Mári ismét jól forgatta az éles nyelvit, és osztotta a taslikat,
így kiérdemli nálam a kedvenc szereplő címet a kötetben. (Természetesen az
Ármány és kézfogóban is imádtam a kiscsajt)
Sokan nem tudtuk eddig sem eldönteni, hogy felpofozzuk vagy
összecsókdossuk a mi bárónk csinos
pofikáját. (természetesen adom a csókot)
Ha lemaradtál az előző kötetekről:
Századfordulós bűn- és szívügyek
Ha lemaradtál az előző kötetekről:
Századfordulós bűn- és szívügyek