Utólag is remélem, mindenkinek kellemesen telt a
karácsony.
Valahogy stresszesebb lett az idei év, mint vártam, így
év végére már odáig jutottam, hogy néhány dolog esetében már az a testrészem is
kivolt, ami valójában nekem nincs is.
Igyekeztem az ünnepekre hangolódni, ünnepelni, meg amit
elvárnak a karácsony alkalmával, de már az utolsó két adventi hét esetén még a
youtube-on sem akartam nézni karácsony előtti vlogolós videókat.
Bár ezt a pár napja kitett öt posztomból is ki lehetett
venni, hogy mindenről szó lesz csak az ünnepekről nem.
Ajándékok kapcsán idén is a szükséges és a hasznos
termékek tárházát képezték. (kivéve a vásárolt könyveim, mert azok szükségesek
és hasznosak is egyben a részemről)
És egy túlélési tanács, ha nem akarod kiakasztani a
gyomrodat: csokilikőrt, meggysört kólával spékelni nem túl szerencsés.
Utólag csak nevetek rajta, hogyan tudom magamnak
elrontani a szentestét.
Még ma hajmosáskor jutottak eszembe poénok, de pár órával
eltelve már nem tartom annyira viccesnek őket, így mellőzöm ismét.
Ki kellene az új epilátort próbálni, de csakis úgy, ha
közben nézhetem a Viktória második évadát, tudatosítva magamban, hogy legyen
bármilyen nehézsége a brit föld királynőjének, bizony a problémái közé a
szőrtelenítés biztos nem tartozott.
Outlander, Bronzlovas, Viktória, Ambrózy báró esetei és
már a következő olvasmány a Kincsem... Most már az elmúlt fél év után tagadni
sem tudom, hogy imádom a történelmi regényeket és sorozatokat.
Idén nagyon megszaporodtak a könyves posztok, bár ez nem
véletlen, mert olvasásra szinte minden este volt időm. Animék terén kicsit majd
rákapcsoltok, hiszen rengeteg jobbnál jobb sorozatot hagytam ki. Idén
nyitottabb voltam az amerikai sorozatokra, amiknek a többségében kellemesen
csalódtam.
A következő évre sem ígérek semmit, majd lesznek dolgok,
valamik meg nem, ahogy épp a hangulatom hozza.