2018. április 10.

Munkanélküli elmélkedések - Fekete Judit - Az őrület határán alapján (idézetekkel)

Azt hiszed, hogy veled nem történhet meg? Nagyot tévedtél.
Lássuk, röviden, mit takar az a könyv és milyen titkokat fed fel nekünk az írónő, aki maga is megjárta a poklok poklát. (minden hasonló sorsú egyénnek pokol ez, nincs mit szépíteni.)

Fekete Judit - Az őrület határán (Kálmán Lili munkanélküli naplója)

A munkanélküliség kálváriája, a magyar munkahely keresés groteszk világa humoros formában.
Először nevetsz, aztán pedig épp nem sírod el magad, mert többségében igazak a könyvben szereplő jelenetek.
Aki pedig már kicsit is élt munkanélküliként, szembe találhatja magát az ehhez kapcsolódó gyötrelmekkel.
Páran azt írták molyon, hogy nem elég hiteles, bár az említett blogoldal, az író munkanélküli naplója létezik, amiben a könyvhöz hasonló stílű posztokat olvashatunk. (Kétségbeesett munkakeresők találhatnak "praktikus" tanácsokat arra, például mit NE csinálj egy állásinterjún.)
Jöhetnek is a könyvekből idézetek, hogy szemléltessük a sztorit:

"A munkahelyi pszichológus azt mondta, fontos, hogy az ilyen feszült helyzetekben is őszinték legyünk, és azonnal kimondjuk, amit érzünk. Mondtam neki, hogy ez egy lelketlen, szívtelen banda, hányingerem van az egész cégtől, és felőlem mindenki kinya… – mire közbevágott, hogy köszöni az őszinteségemet, és talán egyes esetekben egy napló is segíthet."
Ja, natürlich, az első lépcső a hitetlenkedés, a bosszú és a harag. Lili is ezen ment keresztül.

"De nem adják ám olyan könnyen a kirúgást sem! Pontos forgatókönyv van arra, hogyan történjen a méltatlan elbánás."
Ha azt hiszed, hogy nem lehet megérezni előre a várható vihart, tévedsz vagy nagyon rosszak a megérzéseid.
Miután összeszedted magad, készül is az a bizonyos önéletrajz, ami rengeteg kérdést vet fel az emberben.
"Szóval, az életrajz legyen ötletes, kreatív és egyedi. Meglepő, és felejthetetlen, de ne hivalkodó. A cég imidzsére szabott, rendezett és logikus, ugyanakkor izgalmas. Ne túl sok és ne túl kevés. 
Csatoljak motivációs levelet is, amiben lehazudom a csillagos eget, hogy miért gyermekkori álmom, hogy egy számomra teljesen idegen csapat tagja lehessek, és kifejtem, miért pont én vagyok a hiányzó mozaik. De azért ne legyek sablonos."

Miután pedig büszkén elkészítetted a portfóliódat, és leadtad pár helyre, vársz, mint gyerekek a karácsonyi ajándékokra szenteste.
"Két hete teszem a semmit, kilenc helyre küldtem be az önéletrajzomat. Valószínűleg túl jó lett, azért nem jelentkeznek. Épp egy új pozíciót hoznak létre miattam."

Mielőtt minden hajszáladat egyesével téped ki, azért keresel állásokat, aminek leírásából már következtetéseket vonsz, le valójában mi is várna rád, ha felvennének hozzájuk.
"Csapatszellem, barátságos munkahelyi légkör: 
A barátságos légkört csak az érzi, aki minimum harminc éve dolgozik a cégnél, vagy önálló szobája van, ahova csak annyi és olyan légkört enged be az ajtón keresztül, amennyire éppen szüksége van."

Vársz és csak vársz...
"Azelőtt, ha megláttam egy idegen számot, nem vettem fel. Vagy a biztosító akart újabb ajánlatot tenni, vagy ki akarták takarítani az egész lakásomat valami szuperporszívóval, (vajon most is akarnák még?) így általában hagytam, hadd csörögjön. Kétségbeesett álláskeresőként viszont minden egyes idegen számot sűrű kézremegés és gyomorgörcs kíséretében kapok fel, mint valami szerelmes ifjonc."

...Míg már körülötted levő családtagok már jó ideje tudják, a várakozás közben mivel foglalod le magad.
"Meditálós napom volt (apám most kijavítana: "azaz szart se csináltál"): nagyrészt ki sem mozdultam, inkább befelé figyeltem ("azaz szart se csináltál")."

Végül már arra a szintre eljutsz, hogy kezd semmi nem izgatni, ami régen nagyon is privilégiumi helyen szerepelt a mindennapjaidban.
"Aztán, ahogy az emberről lehull a feszítő megfelelni vágyás, rájön, hogy szemfesték nélkül is ki lehet lépni az utcára. Sőt, az emberek pontosan úgy rohannak el melletted, mint amikor ki vagy festve."

Ezen felül megfigyeled a baráti társaságot, akik megvannak, jól vannak, szép az életük, de valahogy már ez sem tud izgatni.
"– Egy hét alatt kicsinálódtál, mint egy rakás lószar. 
    Megköszöntem az éleslátását, és megkínáltam egy itallal. Köszönte, de nem hisz másnap munka. Erre megint összeugrott a gyomrom, és lehajtottam egy mézes fütyülőst. 
    Aztán beszélgettünk egy kicsit, kifaggattam, hogy mi újság nála. Minden frankó, munka oké, pasi oké, szex oké, elkezdett sportolni, és soha jobban. Lehajtottam még egy fütyülőst. Egy óra múlva már én fütyültem. Mindenre."
Persze, aztán Lili is összekapta magát, frappáns ötlettel állt elő míg végül rákacsintott a szerencse.

Tudnék én is mesélni, például, hogyan zajlik egy fejtágításos "csoportos álláskeresési tréning".
Kapsz egy rakat tesztet, amiből rájöhetsz (ha eddig soha az életedben nem hallottál ilyen tesztekről) a személyiségedről, ez által rájöhetsz, hogy hol vannak buktatók. (például egy csendes, nem sokat beszélő egyén ne jelentkezzen call centeresnek, mert ott fog megőrülni.)
A csoport kérheti célzottan azt, hogy mire térjenek ki részletesebben, mint például, az állásinterjú kérdéseire, ahol ugyanis sablonos kérdéseket kap a leendő alkalmazott, de nem mindig tudjuk, mi a jó válasz rájuk. Bizony, ahány ember, annyiféle nyűggel-bajjal, így mindenkire egyénileg szabott választ kell generálni.
Na, nézzük, három nap alatt mit sikerült megtudnom erről az egészről. [megjegyzés: senki személyiségi jogát nem sértjük, a példák vagy hétköznapiak, vagy a rám vonatkozó variációt osztom meg, mert megesküdtem, hogy ami ott elhallatszott más egyénekről, nem adom tovább.]

·         Felvételi interjú – magunkról elbeszélés. (szakmai készségek ecsetelése)
                Szakmai tapasztalat és feladatok összeírása. (pl. bolti eladóként: kasszázás, leltározás, beszerzési munkálatok, komissiózás stb.)
Miért választotta ezt a céget? → cégdicséret
Miért válasszanak engem? → magunkat fényezzük
Mennyit szeretnél keresni? →béralku (aki először mond konkrét összeget, az veszített)
Sikerek: pl. sikeres vizsgák felsorolása
Kudarcok: pl. nem vettek fel egyetemre → de letettél egy szakmát.
Előző főnöki viszony: „korrekt munkatársi viszony” (Ne agyald túl, bármilyen is volt az a (v)iszony )
·         Mikor szűnt meg a munkaviszonya? (fél évnél többet ne mondj!)
·         Azóta mi történt? (A semmi nem válasz! Ebben az esetben is jobb, ha „Alkalmi munkák végzése”)
        Jelenleg nem dolgozok, otthoni teendőket látok el és lehetőségeket keresek. (Minden esetben lehetőségek, sosem munkát, melót!)
·         Kínos kérdés (Kezdők számára nem valószínű pont. Elsősorban a család és a magánélet tartozik ide) Ha vallatnak mégiscsak a családi állapot felől vagy nőként megkapod a kérdést, hogy mikor akarsz gyereket vállalni:
        Nem vagyok abban az élethelyzetben, hogy gondolkozzak rajta.
·         Önéletrajzban a születési dátum és a családi állapot ne legyen benne!
Cím nem szükséges, kivéve, ha azon a településen akar elhelyezkedni.
·         Miért szűnt meg az előző munkaviszonya? (Van mindenkinek egy őszinte megnyilvánulása, meg létezik a „mese”, amit be kell adni. Ezt magunkban kell mérlegelni és felállítani. Egyénre szabott!) 
Tudni kell az erősségeinket és azt, ami irritál minket: Amit nem tűrünk, mindig pozitív csengéssel kell hangoztatni.
Pl. Utálod, ha késnek → nem tűröd a pontatlanságot.
Nem tudod kifejezni szóban magad → nem vagy a szavak embere.
Utálod, ha variálnak → nem szereted a szervezett dolgok megváltoztatását (ez azt asszociálja, hogy előrelátó vagy.)