2018. április 9.

Heti, érthetetlen kávészünet #59

Már csak azért sem ott nyitom ki
Végre egy eset, amikor tudom, hogy hányadik kávészüneti posztnál is tartunk. (Amúgy nem, csak azért tudom, mert most olvastam újra az előző katyvaszt.)
Már csütörtök van, így ennek inkább egy félheti kávészüneti posztnak kellene lennie. (Vagy mégsem?)

Amióta van ez a blog, több kedvem van itt gépelni, mint a régi, klasszikus naplómba körmölni. (Úgyis két naponta csak azt írom bele, hogy "Semmi rendkívüli nem történt.")
Amúgy mi történhetne? Nincs hó, vihar, dinók, van net, kávé (ami már a bögréből kifogyott, szóval öt minute, jövök. Bár, ez itten nem fog átjönni.)

Április 5. csütörtök
Jó felkelni épp csak hat órás alvás után egy idegen telefonszámra, aki sajnos nem munkát akart felajánlani, csak valami multivitamint rám tukmálni. Nem tudom, hogy sikerült az első kávé előtt ezt leprodukálni, de mikor mondtam, hogy "használunk hasonló készítményeket" és mikor rávágta, hogy miért ne lenne, akkor még egy vitamin a polcon, önkénytelenül is kinyögtem, hogy az már vitamintúltengés lenne, ha kétszer annyi vitamint szednék. (tippelni lehet, hogy hány másodperc alatt tette le Ő a telefont.) Visszazuhanok az ágyba, de munka még mindig nincs. És nem kell velem kötekedni, míg nem ittam meg az első kávém.
Na, csigalom és nyugavér, közel vagyok már a purgatóriumhoz.
A kutya szerint jó kinn az idő, mert most ő sem a műhelyben kialakított vackában kucorog, hanem kinn a füvön lazul. (szó szerint) Apu szerint a kutyánkba talán egy tibeti szerzetes reinkarnálódott, amennyi higgadtság és nyugalom lakozik az öreglányban. Nem hogy ugatni, még morogni sem láttuk még, emiatt néha meg is kérdőjelezzük, hogy most tényleg megérdemli-e "kutya" jelzőt. (Maradjon csak családtag, mert én is és húgom is úgy véli, jobban el van kényeztetve a csajszi, mint mi együttvéve.)
Panaszra ma sem lehet okom, hiszen tegnap elég egyedi posztot készítettem, Mili személyleírásával Ambrózy báróról. Tőlem nem ez volt az első ilyen ötlet, hiszen a Savarelly ügyekben már a négy Savarelly férfiról készítettem hasonló leírásokat.

Máris április 8. vasárnap
Kétségtelen, hogy történet ez-az, de ma sem lazsálunk.
Nagyon jónak ígérkezett a nap, molyon ment az ünneplés Ambrózy Richárdnak a születésnapja alkalmából, de ezen felül nagyon semmi nem volt.
Ambrózy báró pedig ne morogjon, hanem örüljön Mili ajándékának, különben ráküldöm a Márit, oszt lesz ott szer'usz világ.

Április 9. hétfő
Úgy volt, hogy tegnap zárom a hetet... Miért?!
Tegnap hitetlenkedve hajtottam le a fejem, ma látom, hogy hiába hitetlenkedek, az van, amit látok az orrom előtt.
Sírok. Van miért. Most van miért. Jól tudjátok, miért.
Utálom megmondani, de meg kell mondani.
Rengeteg álmomról lemondtam, hiába próbáltam az elmúlt években realistán szemlélni az életet, de van, amikor ez már.... rohadtul sok.
Nem fogjuk tudni, mi történt, de tudnotok kell, ha én sírok, és ezt kijelentem, akkor mindenkinek jó oka lenne sírni.
És aki azzal jön, hogy csakis ÉN  tehetek róla, hogy nem vettek fel egyetemre, csakis ÉN miattam nincsen több, mint fél éve munkám, az most álljon sorba a kiadós teknősös summantásokért, mert NEM MAGAM MIATT VAN!
Aki személyesen ismer, tudja, hogy miket utasítottam el az életemből, valószínű a szemembe is vágnák, hogy hülye voltam azokat a lehetőségeket elutasítanom, de megvoltak rá a saját kis piti elveim, miért mondtam nemet.
És aki szintén hülyének nézett eddig, hogy mindig csak magamra gondolok, önzősködöm vagy magamnak való vagyok, szívest örömest fogok az arcába vigyorogni azzal, hogy inkább leszek egy arrogáns köcsög, mintsem egy birka. Én, aki még a saját családjához is ragaszkodik, legszívesebben elhúznák innen a jó... Megtenném, de akkor úgy, hogy vissza sem nézek! Ragaszkodjak egy olyan földhöz, ami semmi jót nem tud adni nekem?
És soha nem a hazaszeretet miatt bőgök a himnuszon, hanem mert az utolsó négy sora minden könyörgésemet leírja, ami úgy tűnik, SOHA nem fog teljesülni.

Na elég volt a picsogásból, itt a tavasz, ami általában új dolgokat hoz, de ebben az országban minden marad a régi.
És az elkövetkező években sem vagyok hajlandó foglalkozni a témával.
Ha azt hiszed, mindent leírtam, tévedsz, sőt addig örülj, míg nem írom le.

Most semmi promóciót nem tudok írni, hogy mi várható a közeljövőben - a posztokra értettem, ha nem volt egyértelmű! Jesszusom.
Könyvek vannak olvasás alatt, animét is nézek, illetve szereztem új maszkokat is, szóval bármi jöhet.
A Savarelly ügyek esetében jönnek a folytatások szép lassan, de valószínű egyszerre készül le 3-5 rész. A Múltidőt már lassan két éve nem írtam, de már kezd a fejembe férkőzni - nem az alien - a folytatás, szóval előfordulhat, hogy folytatom... befejezem.