Krúdy Szindbádja kalandos történeteket vázol fel a XIX.
századi életből.
Ki is volt Szindbád? Mindenki másként látta a néha lidércnek tűnő alakot,
akinek szerelmi kalandjai, flörtjei minden kiszemelt nő emlékezetébe vésődött.
Novellaszerű gyűjteményt kapunk egy kötetben, ezen felül a rövid történetek
összekapcsolódnak egymással, így adva meg Szindbád teljes életének leírását.
Szó szerint kalandregénynek is vehetjük. Cselekmény dús, sokszereplős
történetek.
Fülszöveg:
Kicsoda Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús
hazudozásait „hitetlen mosollyal és elámult szívvel” hallgatta mindazon
„százhét nő, aki viszontszerette”, kicsoda ez a folytonosan úton lévő,
lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha
kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca
kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet
maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s
hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának
márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki
„mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény” és mégis
„mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott… hisz még százhétnél
több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros
karikákon hintáztak?” Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új
és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus
álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk
első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá
Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című
Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben
imponálóan gazdag és pontos utószavát.
***
Krúdy történetei számomra mindig is különlegesek voltak, ezen felül sosem
gondoltam volna, hogy ennyire képes meglepni. Sokszínű szereplői, rövid
tartalmas történetei, ezeknek az összefűzése irodalmilag és írástanilag is
lenyűgöztek.
Ráadásul a magyar Casanova címet kapásból megkapta tőlem is Szindbád,
miközben akármennyit lódít, flörtöl és fut a szoknyák után, szerintem egy
olvasó hölgy sem tudna rá igazán haragudni, ha mondjuk, a való életben
összefutnánk vele. (Most eszembe jutva a ma nagyon divatos kifejezés, a
"fuckboy" megnevezést kapná, mivel ebbe a típusba sorolhatnánk bele.)
A szereplőnkről sokat megtudhatunk a véleményéről egyes
dolgokban, kiemelném Szindbád álomképeit és azok megfejtéseit, aminek java
része Krúdy álmoskönyvében is olvashatóak.
Szindbád teljes életét lefedi a könyvben olvasható
gyűjtemény, de talán nem ajánlott egyszerre elolvasni az összeset, mert
töménynek hathat. Magára az olvasóra van bízva, hogy néha beleolvas pár
történet erejéig, vagy rászánja az időt és egyben élvezi a főszereplő kalandjait.
Talán kicsit furcsának hathat, hogy a hajós történetek ebben háttérbe
szorultak, külön kötet áll rendelkezésre, viszont minden más belekerült.
Krúdy nem hazudtolja meg önmagát, feketehumorral nem
fukarkodott, és szellemes vicceivel szórakoztatja az olvasót. Nem untató egyik
történet sem, mindben lehet egy kis életigazságot felfedezni, és mindenről szó
esik, így Szindbád szájába adva a véleményét az adott témában figyelmet
fenntartóvá teszi a novellákat az olvasónak.
Visszaemlékezve nem jut eszembe olyan negatívum, amit ki kellene emelnem,
az időbeosztásom hátráltatott legfeljebb, novellánként olvasva haladtam vele,
így hosszadalmasnak tűnt a 400 oldalt meg nem haladó kötet. Első ránézésre nem
tűnik soknak, mégis Krúdy képes egy pár száz oldalas kötetet is úgy megtölteni,
hogy az akár ezer oldalasnak is hasson.