Fülszöveg:
Pudingok kíméljenek!
Halihókamóka, haversrácok,
itt megint a LÚZER RÁDIÓ dübörög! Mark, a nagyvárosi száguldó kölyökriporter és
agyroggyant családja, barátai, valamint sötétben surranó ellenfelei egy utolsó,
orbitálisan gigabrutál nagy kalandra hívnak titeket!
A LÚZER RÁDIÓ szédült
csapatának nevetésre ingerlő történetéből megtudhatod, hogy
* kicsit sem MENŐ, ha az
egyik családtagod totálisan megzakkan, viszont nagyon MENŐ, ha ettől senki nem
ezoparázik be
* és MENŐ az is, ha úgy
szeretitek egymást, hogy a másikért még a rendőrőrsöt is megrohamozzátok, ám
közel sem MENŐ, mikor Bedőke Kálmánné, született Vakarcs Jolán beköltözik a
szobádba
* de aki igazán MENŐ, az
megküzd a szívzűrös szerelemmel is, bár közben aligha MENŐ családilag hasmarsot
kapni
* viszont nagyon is MENŐ
közös karácsonyfát állítani, még ha ehhez Olgi banyesszel is kell szövetségre
lépni, hisz
* csak az MENŐ, aki képes
megnevettetni bárkit, és erre – ez TUTI! – a lúzercsapat bármikor képes!
Ismerd meg szédült
kalandjaikat!
A vidékről Budapestre
költözött Kukec család, valamint a LÚZER RÁDIÓ csapatának története, mely a
könyvsorozat indulása óta hangjátékként és zenés színdarabként is óriási sikert
aratott, ezzel a kötettel zárul! Szomorkodásra azonban nincsen ok, és főleg
idő, mivel kedvenc csapatunk, Mark, Monyó, Pet, Slambuc, Uncsitesó, Kukesz tata
és a többi csodás lúzer most is épp oly őrült kalandokra hívja olvasóit, mint
korábban!
***
A molyos értékelésem után már tényleg nem tudom, mit írhatnék erről a sorozat lezárásról, a lényeget kifejtettem karcban:
https://moly.hu/ertekelesek/5021143
"Nekem lesz szívzűröm ettől a szép lezárástól…
Ismételten egy hamisíthatatlan Lúzer kötetet olvashattam, aminek esetében is érvényes volt, hogy minden fejezetre jutott valami vicces jelenet vagy párbeszéd, ami megnevettetett.
Nem kis meglepetéseket és fordulatokat tartalmazott a kötet, és a méltán emlegetett lezárás szép lassan kezdetét vette a kötet vége felé, így lassan, fokozatosan lett adagolva az olvasónak a tény feldolgozása. (Talán ez fontos lehet, mivel a szerző másik nagy kultusza, Ambrózyék esetében ez nem jöhet létre, már csak azért sem, mert sokan már a negyedik résznél lezártnak tekintettük az alap történetet.)
Plusz pont volt ez a karácsonyi időpontra való megjelenése, mivel pont az előkészületi időszakot tartalmazta a történet, egészen a karácsonnyal lezárva. (Írtam már, hogy a Böszörményi regények mindig akkor találnak meg, mikor szükségem van rá?)
Az új szereplők képesek voltak megkedveltetni magukat az olvasóval, a régiek hozták a megszokott formájukat, kifejezett kedvencem a negyedik rész óta Olga bany… néni, aki mindig helyre rántja a szélcsap társaságot, annyira, hogy ez másokra is hatással lesz.
Plusz érdekessége a kötetnek, hogy mondhatni három, megoldásra váró „hadműveletet” is kapunk, így senkinek nem lehet hiányérzete függetlenül attól, mit képzelt el lezárásképp.
Elfogult lennék az öt csillaggal? Kétlem, ha a teljes sorozatra tekintek vissza.
(Szélesi és a Kincsem majdnem kimaradt… még nem tudom, mi várható ennek fejleményében, de türelmesen várunk.)"
Összességében hasonlóan szórakoztató volt, mint a többi része, minden fejezetre jutott valami vicces párbeszéd vagy jelenet, ami által letehetetlenné vált a regény, és hiába ez a legvaskosabb résznek számít, gördülékeny, és cselekményekben dús történetet kaptunk zárásnak. Szőnyi Gergely pedig ismételten kitett az illusztrációkkal, feldobva a kötetnek a hangulatát.