2018. október 19.

Ünnepeljünk, vagy mi a fene kávészünet #68

Most jelenleg inkább a "Mi a fene?" érzetem támadt fel és nem a koromat illetőleg.
Valószínű, az elmúlt három hétben eléggé eltűntem, bár aki molyon látott pár hozzászólásomat, tudhatta, hogy még élek.
Túl sokáig hallgattam? Szerintem igen.
Bajba kerültem emiatt? Szerintem soha, hiszen hallgatni arany, okoskodni pedig mindenki tud.

Mondanám, hogy összegezzük, mi is történt a hónapban? (Talán az előző hónapot is ide csatolva...) Kezdhetem egy idézettel?

"Anyád, gondolta Taina összeszorított szájjal, és emlékeztette magát, hogy ő most szélben susogó nád. Még négy napig legalább."
[ On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál ]

Viccet félretéve (amit természetesen tessék halál komolyan venni...) már most körvonalazódik, hogy emeljük a tétet és jövőre is megszavaztatom az év könyves pasiját. Láttam, mik voltak a buktatói, miben hibáztam így lelkesen szeretnék belefogni a következő évben egy újabb szavazásba, komolyabbra véve az olvasók kedvelt szereplőit.
Ugye nem kell bizonyítgatnom, hogy nekem semmi közöm ahhoz, hogy a többiek megszavazták nyertesnek Sédeni-Ambrózy Richard Lajos Gobert bárót?

A hónap eredménye pozitív... ha csak a vérem rhesus-faktor kategorizálásra gondolok. Sajnos kiderült, hogy nem kávé folyik az ereimben.

Ezen felül, most már idejét látom újabb dolgokba belefogni itt a blogon is, mint a komolyabb témákra kiéleződő bejegyzések készítése. Mert bizony, Schildkröte megmondja, akkor is, ha nem akarja. Érzem, nemsokára meg kell mondania, mi is az a fránya helyzet, de türelem rózsát terem, még várat magára az odamondogatás.
Természetesen, a meg szokott humorom meg fog maradni, hiszen nem tudok egész nap morgolódni olyan dolgokon, amik amúgy sem fognak változni, akkor sem, ha annak a képébe vágnám, aki tehetne a változásokért.

A tortás kép még elmaradt, mivel még mindig nem találtam ki, milyen ízű legyen, de közben már itt a péntek, vasárnap ünneplés, szóval ez már tuti meglepetés.

Mi minden volt az elmúlt két hétben?
Ahogyan Böszörményi Gyula írta a karcában, Ambrózy-landon (megtetszett a kifejezés, no) megy az ünneplés, hiszen végre sikerült megszervezni az első Ambrózy-sétát, amire nem vicc, több százan érdeklődnek még úgy is, hogy már a második séta (ami október 26-án lesz) már elkeltek a jegyek. (Meg sem lepődtem, hogy 20 órán belül az első sétára elfogyott a jegy, maximum azon lepődtem meg, hogy szinte az elsők között sikerült jelentkeznem rá.)

Találkoztam pár baráttal, barátnővel, mivel ilyenkor a születésnapom környékére felszaporodnak a találkozók... Jó volt kimozdulni.

Fontosabb talán az lehet, hogy mi várható:
Kozmetikumok terén ismét kaptam és vásároltam pár remek terméket, amiket illő lesz bemutatnom.
Könyvek terén olvasok szorgosan, egy havi összegzőt tervezek hozni.

Jövök még egy úgymond folytatással, ahol talán végre előkapjuk a kávéscsészét és természetesen kávéval feltöltve cseveghetek Nektek még pár témáról.