2018. október 31.

Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen (Napernyő Protektorátus 3.)

A szezon botránya – Lady Maccon elhagyta a férjét, és visszaköltözött rémes családjához!
Viktória királynő elbocsátja Alexiát az árnyékkormányból, és az egyetlen személy, aki bármiféle magyarázattal szolgálhatna – Lord Akeldama – váratlanul elhagyja a várost. Mindennek tetejébe Alexiára gyilkos gépkaticák támadnak, jelezve (ahogy azt csak a katicák képesek), hogy immár London minden vámpírja igencsak érdekelt Lady Maccon meglehetősen alapos halálában.
Mindeközben Lord Maccon szeszben pácolja magát, Lyall professzor pedig kétségbeesetten igyekszik összefogni a Woolsey-falkát.
Alexia végül elmenekül Angliából, és meg sem áll Itáliáig, hogy megkeresse a titokzatos templomosokat. Csak ők tudnak eleget a természeten túliakról ahhoz, hogy feltárják előtte növekvő mértékben terhes állapotának titkait.
Csakhogy ők még a vámpíroknál is rosszabbak lehetnek – és pestót hordanak maguknál.
Szédítően szellemes történet!
***
Ahogyan az első két résznél is gyorsan ki lehetett találni, miért kapta a kötet azt a címet, amit, Lady Maccon még a „vész”terhes időkben sem maradhat ki a kalandokból és a botrányokból.
Még több teázás, még szenvedélyesebb vitatkozások és még több cinizmus, ami felpezsdíti az olvasást. A történet eléggé pörgős, így aki egyben akarja letudni a kötetet, pár nap alatt elolvassa, mert belemélyülve a történetbe letehetetlen.

Alexia Maccon élete akkor a legkiegyensúlyozottabb, ha valaki meg akarja őt ölni. Most, szinte megszokott stílusban, ismét a vámpírok azok, akik kergetik. Csak pár, nagyon idős vámpír tudja a titkot, mivel is kell a jövőben szembenézniük, miközben Alexia tudata csak most fogja fel, mekkora teher is nyomja valójában.

Az írónő kitett a párbeszédekkel, rengeteg csattanós poénnal találkoztam a kötetben, nem is bírtam ki, hogy pár idézetet ne osszak meg.

Miután Alexiát férje hűtlenséggel megvádolta, a nőt egy pletykacikk miatt kidobták (aminek természetesen Lady Maccon örül, hogy végre nem rajta köszörüli kiállhatatlan anyja és féltestvérei a nyelvüket), kiderül, hogy Lord Akeldama eltűnt, így kénytelen a bizalmi kapcsolatait felhasználni, hogy eljusson oda, ahol mindenre választ kaphat.
Felkapva barátait, Madame Lefoux tudóssal és régi komornyikjával, Floote-tal, és természetesen a napernyőjével karöltve nekivág Párizsnak, Nizzának és Itáliának. Eközben Lyall professzor igyekszik kezében tartani a NYIHA és a falka ügyeit, beletörődve, hogy az összes fellelhető formaldehid elfogyasztásra kerül Lord Maccon által.

Egyre jobban megismeri Alexia a körülötte élő személyeket, ebben a kötetben apja és az ő támogatóját, Floote-ot. Az olvasók Lady Macconnal ismerhetik meg a Templomosokat, szélsőséges gondolkodásmódjukat, egyre többet tudhatunk meg a lélektelenekről, miközben izgulhatunk szereplőink életéért, akik kifejezetten jól bírják a fizikailag megterhelő hajszát.

Biztos sok olvasónak csalódást jelent Conall Maccon viselkedése, szerencsére, mikor észhez téríti bétája, már nem lehet igazán haragudni rá. Főleg, hogy egy meglepetés is közbejött, az pedig Channing Channig, a falka gammájához köthető, ami két dolgot is jelenthet számunkra: hűségesen parancsot teljesít alfájának és mivel az alfa parancsot adott ki neki, kiderülhet, hogy Conall még ittasan is fontosnak tartja Lady Maccon életét.