December 15. Vasárnap
Tegnap mikor lezártam az előző hetet, egyből jött a váratlan
SMS… oké, megleptek, a kínai csomagom érkezett meg majdnem két hét késéssel. No
sebaj, volt kedvem és energiám, így neki
is láttunk Schwesterrel a képekhez. Smink, köröm vagy vasalás? Ugyan, aki ismer,
tudja, hogy az Instagram képeknél ritkán törekszem bármiféle tökéletességre is.
Na, de most már dél van, délután irány dolgozni, így csak
rohanósan konstatálom a dolgokat. Nem, nem kapok egy fillért sem az előzőleg
említett bejegyzésért, egyedül a termékeket kaptam ingyen (amiről csak a csomag
átvételekor értesültem), amiket én választottam. De lássuk be, az
együttműködéseket valahol el kell kezdeni, és ha épp ez pottyant az ölembe. Ha
pedig egy bejegyzésért adnak bármit, akár terméket, akkor már megéri a
részemről a felkérés. (és továbbra is Ebay párti leszek)
December 16. Hétfő
Teli vagyok tettvágyakkal. Akárhogy számolgattam, a három
könyv mellé még szerencsére bele kell férnie a Szivárgó sötétség 3. kötetének.
Szóval vigyázz Artúr, jövök!
Tegnap a Hervadhatatlant nem csak befejeztem, az adventi
ünneplés feladatai után össze is dobtam az élménybeszámolóm. Most pedig nyolc
napon át kártyázunk, hiszen az utolsó 16 könyves pasiról sem szeretnék
elfeledkezni, így róluk is jövök a megszokott kis beszámolóval… viszont lehet,
hogy (itt még nem tudjátok a tervem, mivel ez szombaton megy ki) csütörtökön
teszem fel először, hogy legyen kicsit több a csemegézés.
Nos, ma elég pihenősre vettem végül a figurát, miután reggel
kaptam az SMS-t, hogy holnap szállítják ki a nyomtatókazettákat. (És miért is
ilyenkor nyelem félre az utolsó cseppnyi kávét, miközben a kulacsban nem maradt
tegnap víz?) Nos, lehet, hogy délután keltem fel végül, de három érdekes álmom
is volt. Szóval a lényeg, lehet este tánc, nyugodtan keltem végre.
Tegnap nem tudtam dönteni, melyik könyvvel folytassam, végül
az Artúr lett a választásom. (addigra az oldalszámot is megkapta molyon, szóval
ma folytatom)
December 17. Kedd
Tevékeny leszek és minden kitűzött feladattal végzek. Artúr
esetében már a kötet felénél tartok, a könyves pasik elemzésénél a napi
kettőből egyet már boncolgattam és várom a csomagot, hogy nekifogjak a
nyomtatásoknak. (Apropó még meg kell néznem, hogyan fordítsam át a lapot
kétoldalas nyomtatáshoz.)
Délután meg érkezett, elkezdtem nyomtatni, este fél nyolc
tájékán elegem is lett. Főleg, hogy az utolsó 25 oldalnál megakadt és benyelte
a papírt, hogy szakadt. Na, úgy véltem nem lesz gond, végül vagy negyed órás
szenvedés és két helyen is felboncolva a nyomtatót nagy nehezen kioperáltam a
nyomtatóból a beszakadt papírr. Szóval ott félbe is hagytam, holnap folytatom délelőtt. A
japánokat pedig nem értem, a nagy borításokkal, és van egy sanda gyanúm, hogy
minden kis apróság gyanánt szervizbe küldik a gépeket. Akárhol nyitottam fel,
röhej, nem lehet hozzáférni a forgó részhez, ahol bekapta. De mivel este már
nem akartam nyomtatni, így belefáradva, de szerencsére nem a bőgés határon
félbehagytam a dolgot. A körmöm megint csinálhatom meg.
Konkrétan szusszantam egyet, és gyors befejeztem végül.
Szerencsére működött most már. Végül a körmöm is elkezdtem renoválni, közben
folytattam a Szolgálólány meséje harmadik évadát. Ráadásul kicsit előre
dolgoztam, a csütörtöki anyagig akartam eljutni, mire feleszméltem, hogy már a
szombatit írom.
December 18. Szerda
Nem kapkodtam el a
délelőttöt, összepakoltam a szobám (tegnap a nyomtatással hagytam elég cucmákot
magam körül), elmosogattam. A délután rohanva eltelt, kilátogattunk a plázához
és a karácsonyi vásárra, ergo a fél Szegedet bejártam.
December 19.
Csütörtök
Nap ráadása volt a mézeskalács készítés.
December 20. Péntek
Nem vártam, de próbálok higgadt maradni. Ellenben gyorsan
repült az idő… mégis, sok volt a 12 óra munkaidő. Végül a táncos társasággal és
pizzával vigasztalódtam.
December 21. Szombat
Délelőtti kelés pipa, a szobám még mindig tragédia, plusz a tegnapi kifakadás szertelenségének eredményeire azt konstatáltam, hogy csak elő kellene a porszívót venni… De a pakolás és a portörlés fontosabb lenne, meg csendesebb is. Artúrral nem tudtam haladni, pár oldal után kimerülten aludtam el. Pedig utolsó száz oldal, könyörgöm.
Délelőtti kelés pipa, a szobám még mindig tragédia, plusz a tegnapi kifakadás szertelenségének eredményeire azt konstatáltam, hogy csak elő kellene a porszívót venni… De a pakolás és a portörlés fontosabb lenne, meg csendesebb is. Artúrral nem tudtam haladni, pár oldal után kimerülten aludtam el. Pedig utolsó száz oldal, könyörgöm.
Szóval kellene egy takarító lista. Ha valaki nem gondolta
volna, hogy a találékony Y-generációs nem keres rá a neten, hogy van-e ilyen
lista, az nem ismer minket. Bár azt a tippet, hogy húzzuk el a kanapét is és
ott is takarítsunk, nem tudom ki találta ki, de az sem volt még az én
szobámban. De legalább az ablakra emlékeztettek.
Délre két helyiség portalanítása pipa, három kávé pipa és
még a telefonon kicsit játszottam.
Illetve igyekszem az Artúrt is befejezni.