2019. december 3.

Thomas Hardy: Egy tiszta nő

Ez lett számomra a 2019-es év utolsó klasszikus regénye. Ráadásul romantikus zsáner egy férfi írótól? Még engem is meglepett.

Fülszöveg:

Az angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja „szégyenletes” múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.
***

Néha könnyed olvasmánynak tűnt, viszont a nyomasztó hatással lezárás teljesen ellentétbe helyezi a teljes történetet. Ahogyan a fülszöveg előre feltárja, hogy főszereplőnk, Tess milyen cselekményeknek a hatása alatt lesz.

A női lélek megtörése évszázadok óta foglalkoztatja a férfi nemet, így ez a kötet sincs hiányban a szinte már soviniszta megjegyzésekkel, Tess mégis egy nagyon erős karakternek van bemutatva, akivel bármi történik, nem adja fel és nem támaszkodik sem a családja, sem más férfi segítségére. 

Nehéz fizikai munkát nem mellőzve próbálja a lelki problémáit feledni, mindezt azért, mert egy önző nemes Alec D’Urberville kihasználta Tess gyermeki gondolkodásmódját és sebezhetőségét.

Nőként mit tennél? Nem egyszerű túlélni a község ítéletét, ami szinte olyan gondolatokat ad Tessnek, amivel önmagának okozna kárt. Tényleg meg kell bűnhődni a mások által okozott szégyent?

Persze, a sok fájdalom és hányatottság után egy új remény, egy szerelem kellett ebbe a történetbe, Angel Clare személyében, aki teljesen pozitív karakterként maradt az emlékezetemben.
A támogató és szelíd férfi kedves udvarlásai nem csak Tesst, hanem az olvasót is rabul ejtheti.
Nem biztos, hogy Angel tettével egyet tudunk érteni, viszont az érzelmei Tess iránt teljesen tiszták és nyitottak lesznek számunkra.

Tess végül egyfajta Anna Karenina viselkedést kezd tanúsítani, aminek sejthető a végkifejlete.
Torokszorító olvasmány komoly olvasóknak, akik nem rettennek el az élet zord oldalától.