Tud még Joyce újat mutatni az olvasóknak? Lehet különböző témájú történeteket írni ugyanazon a zsáneren belül? Az írónő ismét egy újabb helyszínt vetít ki az olvasóinak, új kontextusokkal. Még akkor is, ha tudjuk, mi várható a történet végén.
Fülszöveg:
Kevés olyan művelt, szép fiatal hölgy él Londonban, mint Arielle de Warenne. Ám ha tapasztalt nő lenne, messziről elkerülné Emilian St Xavier vikomtot, aki ugyan gazdag és vonzó, de veszélyes és bosszúvágyó is. Anyja révén a férfinak cigány vér folyik az ereiben, s egy napon úgy dönt, hogy gyökereit kutatva csatlakozik egy vándorkaravánhoz. Arielle-t igaz szerelem fűzi hozzá, csakhogy amikor Emilian társául szegődik, az élete tragikus irányt vesz. Sok időnek kell eltelnie, mire a sorsuk jóra fordulhat…
Kevés olyan művelt, szép fiatal hölgy él Londonban, mint Arielle de Warenne. Ám ha tapasztalt nő lenne, messziről elkerülné Emilian St Xavier vikomtot, aki ugyan gazdag és vonzó, de veszélyes és bosszúvágyó is. Anyja révén a férfinak cigány vér folyik az ereiben, s egy napon úgy dönt, hogy gyökereit kutatva csatlakozik egy vándorkaravánhoz. Arielle-t igaz szerelem fűzi hozzá, csakhogy amikor Emilian társául szegődik, az élete tragikus irányt vesz. Sok időnek kell eltelnie, mire a sorsuk jóra fordulhat…
***
Szenvedély, sírás, háborgás… csak három jelző, ami teljesen belefért ebbe a történetbe.
Arielle a sorozatot illetően kedvencemmé vált, mikor is kislányként könyveket falva következtetett dolgokra. A könyvmoly leányzó huszonéves korára egy független, modern nő képét festi le az olvasónak, aki mellőzve minden szabályt, szabad, független és változatos életet élve éli hétköznapjait.
Persze, az édesapja, mivel Cliff de Warenne sem volt épp az unalom szobra, mindezt támogatta. Cliff személye, illetve Arielle féltestvére, Alexi is szerepet kapott ebben a történetben,és mindkét férfi igyekszik védelmezni a rafinált fiatal hölgyet.
A történet abban különleges, hogy egy szokatlan népcsoportot emelt ki Joyce. A cigány kultúra a fehér népek szemszögéből legtöbbször ellenszenvet vált ki még a mai napig is, az írónő pedig ebbe enged betekintést.
Szó esik lopásról, annak következményeiről, vagy csak a fogadtatása a karavánnak. Míg Arielle folyamatosan az angolok haragját és gyűlöletét látja, addig Emilian mellett láthatja a cigányok kultúrájának sokszínűségét, élettel teliségét és pezsgését.
Ebben a történetben is megjelenik a két különböző társadalmi rétegből született páros egymás életébe belépés, hogy láthassák nem csak ők, hanem az olvasók is a különbségeket.
Ezen felül, ahogyan a de Warenne sorozatból elvárható, pörgős, cselekményekkel teli történet kerekedett ki a kötetből.
Itt igazán Emilian változása szembetűnő, mivel neki kell a bosszúját és gondolkodásmódját megváltoztatni. A bosszúja pont nem azokon csattan, akiken kellene, de a türelmes Arielle a naivságával és szerelmes elképzeléseivel kitartóan próbál a férfi mellett kitartani. Emilian nem biztos, hogy elsőre kedvelt könyves pasivá avanzsálódik, viszont a belső érzelmeit kinyilatkoztatja az olvasóknak, így talán másképp viszonyulunk a karakteréhez.
Arielle szerintem ugyanolyan kedvelhető maradt, mint az apja és a mostohaanyja történetében, amikor még csak kislányként futkorászott vagy épp falta a könyveket.