Szövegszerkesztés, amit elméletileg mindenki tud… vagy mégsem?
Megismertetném mindazon szituációkat, és beállításokat, amik sok esetben felmerülnek, de aki nem minden nap használja a Word programot, azoknak néha töprengeniük kell, hogyan oldják meg a problémát.
Megismertetném mindazon szituációkat, és beállításokat, amik sok esetben felmerülnek, de aki nem minden nap használja a Word programot, azoknak néha töprengeniük kell, hogyan oldják meg a problémát.
A bemutatott szituációkhoz a 2007-es verziót használom, ez mondhatni a legrégebbi verziója, és az alapja a frissebb változatú Microsoft Office csomagoknak, amiknek az esetében nagy módosításokat nem hajtottak végre. Szóval, minden program szinte ugyanott található, ugyanúgy kell beállítani és működik a frissebb verziók esetében is. Ezen felül még segítségül egy 2016-os verziót is átnéztem, biztosra menve a menüpontokat illetően.
A dokumentum beállításai, ami mindent felülír
Ki ne szeretné a sablonok nyújtotta lehetőségeket? De ha van bevált formula, hogyan tudjuk beállítani úgy, hogy más esetekben is alkalmazzuk?
Apró kis beállítással pár perces feladatokat spórolhatunk meg, ha a sablonokon belül kutakodunk.
A szalagsávon található stílusok menüpontban kész modulok állnak a rendelkezésünkre. Ha viszont ez nem felel meg az elvárásainknak, akkor az egér jobb gombjára kattintva a módosítás pontban egyénileg be lehet állítani. Ezt érvényesíteni lehet az egész aktuális dokumentumra, vagy akár a később létrehozott dokumentumokra is.
A mindent mutat opció nem hülyeség!
Nem láthatunk mindet és senkinek nincs röntgenes szeme, így gyakorlott szövegszerkesztőként is néha belefutunk abba, hogy ha nem a megszokott betűtípusokkal dolgozunk, nem vagyunk biztosak, hogy épp miért néz ki a szövegünk úgy, ahogyan.
Plusz enterek, felesleges szóközök, egyéb, weboldalról átvett bosszúságok... Ha mindent látnunk ellenőrzéskor és szerkesztéskor, utólag kevesebb bosszúság ér minket. Nem mondom azt, hogy folyton be legyen kapcsolva, mivel ez folytonos írás mellett rendkívül zavaró lehet. Mint mondtam, elég akkor alkalmazni, ha a végső, elkészült szövegünket ellenőrizzük.
Nem láthatunk mindet és senkinek nincs röntgenes szeme, így gyakorlott szövegszerkesztőként is néha belefutunk abba, hogy ha nem a megszokott betűtípusokkal dolgozunk, nem vagyunk biztosak, hogy épp miért néz ki a szövegünk úgy, ahogyan.
Plusz enterek, felesleges szóközök, egyéb, weboldalról átvett bosszúságok... Ha mindent látnunk ellenőrzéskor és szerkesztéskor, utólag kevesebb bosszúság ér minket. Nem mondom azt, hogy folyton be legyen kapcsolva, mivel ez folytonos írás mellett rendkívül zavaró lehet. Mint mondtam, elég akkor alkalmazni, ha a végső, elkészült szövegünket ellenőrizzük.
A képek bosszúja, avagy parancsolj rájuk egy szoros beállítással
A legtöbb ember ettől tart a legjobban, pedig gyakorlott használóként szinte nevetséges, hogyan lehet orvosolni a problémát.
Vagy külön, egyesével be lehet a képeknél állítani, de ha nem akarunk 2000 képpel nyűglődni, szánjunk legfeljebb két percet a fő beállítások menüre. Ezen belül könnyen felülírhatjuk a képek beillesztésének módját, átállítva szoros típusra pedig könnyedén oda illesszük a képeket, ahova szeretnénk.
Ezt a beállításoknál a speciális fülön belül lehet beállítani.
A legtöbb ember ettől tart a legjobban, pedig gyakorlott használóként szinte nevetséges, hogyan lehet orvosolni a problémát.
Vagy külön, egyesével be lehet a képeknél állítani, de ha nem akarunk 2000 képpel nyűglődni, szánjunk legfeljebb két percet a fő beállítások menüre. Ezen belül könnyen felülírhatjuk a képek beillesztésének módját, átállítva szoros típusra pedig könnyedén oda illesszük a képeket, ahova szeretnénk.
Ezt a beállításoknál a speciális fülön belül lehet beállítani.
Esztétikai formaságok
Behúzások, tabulátorok, oldaltörés… - borzongató élmények az informatika óráról?
Pedig ezektől sem kell tartani, viszont alapvetően nem kötelező a használatuk. Viszont, ha igényes munkát szeretnénk kiadni, és nem csak a nyomtatott verzió nézzen ki valahogy, akkor érdemes megtanulni pár funkciót.
A behúzások főként az íráshoz kellenek, novella, regények és párbeszédek külcsínéhez. Ezt lehet a TAB billentyűfunkció gombbal megoldani, vagy eleve beállítani az 0,5 cm-es behúzást (a fizikai könyvek esetében ekkora a behúzás mértéke).
Ha nem akarunk oldalakat kijelölni és utólag beállítani, már előre, a dokumentum teljes beállításakor megtehetjük ezt.
A Bloggerben nem mindig sikerül ezt szépen, megszerkesztett módban beilleszteni, de szerencsére a sorbekezdés programsorát ki tudtam szedni egy beillesztett szöveg eseménye után. A szöveg első sora behúzott volt.
Ezt a parancssort a HTML nézetbe kell beilleszteni a formázni kívánt szöveg elejére:
A 15.0pt parancsot lehet tetszőlegesen módosítani, mivel a Word programok többsége nem inch, hanem cm mértékegységre van beállítva (ezt is a fő menüben lehet beállítani), így a pt (pont)mértékegység nem egyezik meg a centiméterben megadott számokkal.
Illetve a szöveg végén lezáróként kell egy </div> utasítást írni. (ha ezt elfelejtjük, egyből jelezni fog mentéskor a Blogger)
Bekezdésként vagy a teljes szövegként adjuk meg?
Egyéni döntés, ha hosszú szöveggel rendelkezünk, akkor érdemes az elsőre ajánlott módszert alkalmazni, ha viszont csak pár bekezdést szeretnénk módosítani, akkor azt könnyen megtehetjük, hogy felülírjuk egy másolás-beillesztéssel a bekezdés elejét.
Ezekkel a lehetőségekkel lehet könnyen formázni a kész szövegünket.
Azok a bosszantó titkos plusz üres sorok
Bizony, magam is bosszús tudok lenni, még akkor is, ha alapvetően tudok rá megoldást.
A létrejöttük oka sokszor kérdéses, nem tusok megfelelő magyarázattal szolgálni, de itt is a Blogger HTML kódjaiban kell kutakodni.
A feladat egyszerű: a plusz sorokat okozó parancsokat törölni kell. (Ilyenkor létrejöhet, hogy a kívánt üres sor eltűnik, de a szövegbe ágyazott enterrel ismét beszúrhatunk egy bekezdések közötti üres sort.
Pardon, a <!- -more- -> parancsot ne töröljétek, csak illesszétek a </div> bekezdéslezárás végére, mert ez maga az ugrás beszúrásának a parancsa.
Hirtelenjében ennyi fontosnak tűnő opció és segítség jutott eszembe, ha újabb ötletek, tippek gyűlnek össze, várhatóak még bejegyzések.
Behúzások, tabulátorok, oldaltörés… - borzongató élmények az informatika óráról?
Pedig ezektől sem kell tartani, viszont alapvetően nem kötelező a használatuk. Viszont, ha igényes munkát szeretnénk kiadni, és nem csak a nyomtatott verzió nézzen ki valahogy, akkor érdemes megtanulni pár funkciót.
A behúzások főként az íráshoz kellenek, novella, regények és párbeszédek külcsínéhez. Ezt lehet a TAB billentyűfunkció gombbal megoldani, vagy eleve beállítani az 0,5 cm-es behúzást (a fizikai könyvek esetében ekkora a behúzás mértéke).
Ha nem akarunk oldalakat kijelölni és utólag beállítani, már előre, a dokumentum teljes beállításakor megtehetjük ezt.
A Bloggerben nem mindig sikerül ezt szépen, megszerkesztett módban beilleszteni, de szerencsére a sorbekezdés programsorát ki tudtam szedni egy beillesztett szöveg eseménye után. A szöveg első sora behúzott volt.
Ezt a parancssort a HTML nézetbe kell beilleszteni a formázni kívánt szöveg elejére:
<div class="MsoNoSpacing" style="text-indent: 15.0pt;">
A 15.0pt parancsot lehet tetszőlegesen módosítani, mivel a Word programok többsége nem inch, hanem cm mértékegységre van beállítva (ezt is a fő menüben lehet beállítani), így a pt (pont)mértékegység nem egyezik meg a centiméterben megadott számokkal.
Illetve a szöveg végén lezáróként kell egy </div> utasítást írni. (ha ezt elfelejtjük, egyből jelezni fog mentéskor a Blogger)
Bekezdésként vagy a teljes szövegként adjuk meg?
Egyéni döntés, ha hosszú szöveggel rendelkezünk, akkor érdemes az elsőre ajánlott módszert alkalmazni, ha viszont csak pár bekezdést szeretnénk módosítani, akkor azt könnyen megtehetjük, hogy felülírjuk egy másolás-beillesztéssel a bekezdés elejét.
Ezekkel a lehetőségekkel lehet könnyen formázni a kész szövegünket.
Azok a bosszantó titkos plusz üres sorok
Bizony, magam is bosszús tudok lenni, még akkor is, ha alapvetően tudok rá megoldást.
A létrejöttük oka sokszor kérdéses, nem tusok megfelelő magyarázattal szolgálni, de itt is a Blogger HTML kódjaiban kell kutakodni.
A feladat egyszerű: a plusz sorokat okozó parancsokat törölni kell. (Ilyenkor létrejöhet, hogy a kívánt üres sor eltűnik, de a szövegbe ágyazott enterrel ismét beszúrhatunk egy bekezdések közötti üres sort.
Pardon, a <!- -more- -> parancsot ne töröljétek, csak illesszétek a </div> bekezdéslezárás végére, mert ez maga az ugrás beszúrásának a parancsa.
Hirtelenjében ennyi fontosnak tűnő opció és segítség jutott eszembe, ha újabb ötletek, tippek gyűlnek össze, várhatóak még bejegyzések.