Húzós napnak indult, kevés alvással, de két kávé után már utazós állapotba kerültem.
Addig pedig nem fognak a teknősök aludni, míg nem nyögöm ki végre, mi is volt a mai napon. (innen is bocsi minden molyos tagnak, akit felizgattam olyanokkal, amiről még én sem tudok... csak sejtéseket)
Korán érkeztem, mégsem sikerült az első dedikálási tumultusba bekerülni, innen is minden könyvfesztiválozónak: Ha biztos vagy a helyszínben is nézd meg a leírt program helyszínét. (Bár tíz perc fáziskésés is a csarnok folyosójáig vezetett.)
Na, de a két órás türelmi várakozásnak is meglett a gyümölcse, kárpótlásul sorszámmal ellátva mehettünk nyugodtabb lélekkel a megbeszélésre, ami már számomra az első perctől mosolyt csalt az arcomra.