Csacsogással töltött egész hétre elég kávészünet #89/1

Napi molyos szerencsesütim

Üdv Sültkörték, itt Schildkröte, újabb gépelési lázban, miközben próbálom a hónap végén behozni a havi lemaradásom.

Ettől függetlenül pár dolog át fog csúszni a következő hónapba, ha csak nem tudok a következő két nap alatt csodát tenni… mivel jelenleg csak a Sherlock Holmes kalandjai összegzővel vagyok adós.

(Persze, van még egy-két másik csemege, de két lehetőség van: vagy olvasok, és haladok az évi 150 könyv fele, vagy írok és majd alakul az olvasólista. – E két választás nálam csak hangulat kérdése.)

Nem, én nem megyek sehova nyaralni, nincs pihenés, az elmúlt évek tendenciáját tekintve pedig a nyár a munkáé az én életemben és legfeljebb télen ücsöröghetek otthon. – bár morcos lennék, ha idén így járnék, szóval, ha munka van, akkor csináljuk.

Július 29. hétfő

Extra újdonságokkal nem hiszem, hogy tudok szolgálni, valahogy elég változékony a mai hangulatom. Az ügyintézéseim, a klarinét javítása és a fogászat meglátogatása gyors volt, mindent sikerült elintézni, és az érzéstelenítő oldat még türelmesebbé tett.

Vacsoraötletem, mert ez maradt

Hazaértve persze nagyon éhes lettem, de a fél arcom nem éreztem, így megörültem, hogy maradt még egy pohár natúr joghurt a hűtőben.
Neki is fogtam volna, de valahogy a tervem nem akart összejönni, a savót próbáltam leönteni a joghurtról… na, az joghurtostól ment a mosogatóba. (irdatlan pech)

Engesztelésül egy év után ismét elkezdtem pár napja enni téliszalámit, amit húgomnak vettem szendvicsek készítéshez. (javarészt rám maradt) Elég volt három nap, tucatjával jöttek ki rajtam a pattanások. (pedig tudtam, miért is nem fogyasztottam eddig…)

Nos, utána vigaszul és még mindig éhesen a vésztartalék kukoricakonzervet felbontottam és megcsináltam belőle életem első kukoricasalátáját. (csak tejföl, majonéz, kis mustár és só került bele, bár ezt nem tudom, kit érdekelhet)

A olvasói hangulatom krimibe illő

Ha ez nem volt elég, számon kértem anyut, hogy mi is lett a most olvasott Outlander 4 második kötetével.
Konklúzió: elengedte a ragasztás és örüljek, hogy nem tört meg a gerince, elvileg anyu megragasztotta, de ha visszakapom, majd kap egy renoválást.
Tény: rossz lett a kötet ragasztása.
Kellemetlen tény: a könyvet teljes áron vettem könyvesboltban.
Furcsa tényként pedig felteszem a kérdést, hogy nem tudom, mi a fészkes fenéért jönnek szét anyu kezében a könyvek már csak attól, ha rájuk néz.

Ha éppen nem esek pánikba, hogy ideje lenne olvasni az Outlander 5. rész második kötetét, akkor nem kapok agyérgörcsöt, hogy ismét három könyvet rendeltem meg ma. Mert csak.
Úgy is idén be akartam szerezni. Igen, van még legalább 15 könyv a várólistán, amit nem olvasón olvasok, szóval… örüljek neki, hogy a tavaly megvásárolt könyvek közül már csak kettő nem volt a kezemben.
Ma nekifogtam egy hét izgatott várakozás után Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című kötetnek.