Csacsogással töltött egész hétre elég kávészünet #89/2

Napi molyos sütim telefonon

Üdv Sültkörték, itt Schildkröte, folytassuk a hetet, mert kedvem lelem benne.

Július 30. kedd

Megszokott napnak néztem elébe. Csak beugrottam a könyvtárba, és a maximum két könyv helyett kapásból hét könyvet vettem ki.

Legalább a Villamostangót elolvashatom, a két klasszikus regényt az Értelem és érzelem, illetve a Különös házasság Kindle-re is rá lett töltve, de otthoni olvasáskor jobban preferálom a fizikai példányokat (azok ugyebár már egyszer meg lettek jól tördelve, nem nekem kell itthon velük szórakoznom). A klasszikus irodalomban, mint valami égi jel, molyon küldték a figyeltek a hozzászólásokat, hogy jó történet és sokan szeretik, így nem torpanok meg az újabb olvasási élményektől.

Viszont ebben a káoszban is már nyolc könyvet kezdtem el, vagy épp olvasok egyszerre, ami abból a szempontból jó, hogy ha az egyik kicsit nem kedvező a hangulatomhoz, akkor van mire váltanom. Persze, az aktuális olvasmányom már kiteszi a 20 darabot, de tartom a tétet. Hátrányt nem nagyon látok, legfeljebb kifogást, hogy nincs időm, vagy nincs kedvem olvasni, miközben könyvhegyek vannak otthon.

Nap közben felmerült egy beszélgetés, ami inkább csak előhozta bennem azokat a múltbeli emlékeket, amik esetén örülnék, ha elfeledném. Úgy tűnik, csak az olvasás és annak világa tudott lenyugtatni.

Persze, hiába rágtam magam apróságokon, munkából hazaérve tudtam, hogy nekem igazán csak azután kezdődött el a nap. Havi kiadások összeírása volt a könyvekről készült képek mellett a mai feladat, de ezután kénytelen voltam vacsorázni.

Mai főmenü borsófőzelék volt sajtos-sonkás húspogácsával. (mindig szokott valami kisüthető „hús” lenni a főzelékhez)

Mára szerintem ennyi is lenne, megyek olvasni és pihenni, mert remélhetőleg holnap tudok újabb, örömtelibb bejegyzést készíteni.