Még délelőtt, kómás fej, várom a futárt, és öröm az arcomon,
mert a Villamostangót egy éjszaka alatt elolvastam. (és nem tudom, mit érezzek,
hogyan fogalmazzak bármit is a könyvről, mert kicsit kaotikus, szinte misztikus
leírással találkoztam életemben először) Úgy tűnik, a kaotikus kifejezés lesz a
hét mániája, mert szinte minden nap bele akarom írni a bejegyzésbe.
Nos, ezen felül agyaltam, hogy kicsit összeírom itt az
olvasmányokat, mivel már én sem tudom, mibe kezdtem a héten és mibe nem:
A jelenleg
megkezdettek:
·
Patricia Gucci: Gucci
·
Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
·
Simone Elkeles: Rules of Attraction – A vonzás
szabályai
·
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
Hétfőn fogászaton Simone Elkeles szórakoztatott, két fejezet
pipa.
Kedden Gucci volt előtérben, de lassan haladok vele, pedig
két hete olvasom hébe-hóba. Kicsit szomorkás is leszek néha tőle, nem egy üde vagy
szórakoztató olvasmány.
Esténként (vasárnap estét is beleszámítva) Agatha Christie
próbál megborzongatni, ezen felül már van két gyanúsítottam, kik gyilkolhattak.
(Pedig még csak ott tartok, hogy megölték a fickót, remélhetőleg ma – szerdán –
folytatom a hullanézéssel.)
Kedd este kivétel volt, a Villamostangót gyorsan elolvastam,
hogy ezzel is fogyjon a könyvtári könyvek száma és jövő héten minél többet
tudjak visszavinni. (na, nem szeretek rajtuk ülni, még akkor sem, ha akár 2-3
hónapra is kikölcsönözhetem, de amit már elolvastam és értékeltem nem
tartogatom a polcomon) Kedden délután pedig Dougles Adams könyvéből három
fejezet pipa.
Nem szoktam ugyebár kihívásokkal foglalkozni, jelenlegi
döntésem alapján és a könyvmennyiséget figyelembe véve azt találtam ki, hogy
heti három könyvet elolvasok. Azért hármat, mert kettőt alapból képes vagyok
befejezni, egyedül az 500 oldalnál terjedelmesebb kötetek szoktak nálam
fennakadást okozni. Munka közben jobban szeretek a Kindle-n olvasni, de akkor a
fizikai példányok sínylik meg, de ha fizikai példányt viszek, akkor is inkább
könyvtári példányt.
Ami még ma történt, mivel az eddigi írást délelőtt
firkantottam le. Az előtt, hogy hirtelen leszakadt az ég és zuhogott a meleg
eső, ami nem sokáig tartott, megérkezett a könyvrendelésem is R. Kelényi
Angelika Az ártatlan című trilógiája. (félek, nem ez az idei utolsó rendelésem,
mivel összeszámolva is idén még nyolc könyvet szeretnék megvenni… hacsak nem
jön még egy Ambrózy, mert akkor kilenc fele tendál a vásárlási listám)
Persze, az este Youtube videót is kell néznem, bele is
futottam Mia vésztartalékról szóló videójába… nos, engem csak megerősít a
videóiban a döntéseimet illetően, és számomra hihetetlen, hogy valakinek el
kell magyarázni a vésztartalék fontosságát, vagy miért is érdemes „spórolni”.
Mert ha meghatározott összeget kénytelenek vagyunk „lekötni” a saját anyagi és
lelki biztonságunk érdekébe, akkor eleve tudatosabb az ember vásárláskor és nem
költekezik esztelenül. (tényleg nem, előzőleg megemlített könyvcsomag is
megfontolás után került megrendelésre) Ami még ennél is meghökkentőbb, hogy sok
szülő és felnőtt a hitelekkel küszködik, és eszükbe se jut, hogy mondjuk a
gyereknek, gyerekeiknek tegyenek félre havonta X összeget. Már nagyanyáink
idejében is páran „botorságnak” tartották, de akik hasonló félretett tartalék
mellett nőttek fel és léptek a felnőtt korba, nekik úgy vélem kevésbé kellett aggódniuk
és akár egyből anyagilag is függetlennek mondhatták magukat. Hiszen, 18 év
alatt sok összeg kerülhet félretéve, amit nagyobb kiadásokra is be lehet
fektetni, mint pl. legelső autó, első ház vagy lakás, mindez úgy, hogy nem sok
lemondással járó, megoldható tevékenység. (mondom úgy, hogy a családomban ez
generációkra visszamenő dolog és gondolkodás nélkül követni szeretném én is a
gyereke/i/m kapcsán)
Na, vissza a napi rizsámhoz, mivel úgy-ahogy próbáltam
haladni a Gucci könyvvel. Érdekes, hogy a kötet felétől már nem találtam
annyira depresszívnek, vagy lehangolónak, sőt úgy vélem, 60 százalékos olvasás
után, hogy kezd izgalmasabb lenni a történet. (miközben néha nem fogom fel,
hogy teljesen hiteles, valós történet, valós eseményekre alapozva)
Mivel dörögni kezdett az ég és a FI-relé még mindig érzékeny
kis mimóza, le is zárnám mára, lehetőleg vihar előtt feltehessem.