2020. március 5.

Amor Towles: Egy úr Moszkvában

Ismét Oroszországban kalandozom, ahol nem volt egykor sem egyszerű az élet. Pláne nem egy arisztokratának, akit házi őrizetre ítéltek. Egy úri ember mit tud tenni ilyenkor a változó korszellemmel?

Fülszöveg:

Nem távozhat szabadon. De miért is tenné?
Rules of Civility című bemutatkozó regényével Amor Towles a magával ragadó, kifinomult próza mestereként alapozta meg hírnevét: ragyogó hangulatteremtő eszközökkel, makulátlan stílussal idézte meg a kései 1930-as évek Manhattanét. Az Egy úr Moszkvában újabb elegáns ceruzavonásokkal megrajzolt korszakba repít vissza minket gróf Alekszandr Rosztov történetén keresztül.
A harmincéves gróf, miután a bolsevik népi ítélőszék 1922-ben osztályidegennek bélyegzi és házi őrizetre ítéli, a Metropolba, a Kreml szomszédságában lévő nagyszállóba kerül. A zabolátlan, művelt és szellemes Rosztov egy padlásszobába kényszerül, miközben a szálló falain túl az orosz történelem talán legviharosabb évtizedei zajlanak.
A korlátozott lehetőségek azonban az érzelmi feleszmélés sokkal hatalmasabb birodalmába vezetik a grófot. Összebarátkozik a hotel néhány vendégével: az önfejű színésznővel, az éles eszű férfival, aki a rendszer támogatója, a jó kedélyű amerikaival és a temperamentumos séffel. És amikor a sors szeszélye folytán egy fiatal lány élete kerül veszélybe, a grófnak minden tudását latba kell vetnie, hogy olyan jövőt teremtsen a lány számára, amilyet megérdemel.
A humorban bővelkedő, káprázatos szereplőgárdát felvonultató és gyönyörűen megírt jelenetek egész sorát kínáló regény lebilincselő stílusban mesél a gróf erőfeszítésiről, aki arra keresi a választ, mit is jelent értelmes életet élni.
***

Ingadozó hangulattal fűszerezett történelmi regény, ami elrepített a 20. századi Oroszországba. Izgalmas jelenetek, a fejezetek önálló történetekként is megállják a helyüket és a szomorú hátteret mindig átveszi az élet apró, vicces jelenetei.

Rosztov teljesen megkedveltette magát velem, szerintem ez az a regény, amit évek múltán is fel fogok emlegetni, ha történelmi regényről van szó, vagy épp könyves férfiakról.

A fülszövegeket is kedveltem, részletesen kifejti az író a hátteret azoknak, akik nem éltek benne, vagy nem tanultak róla, ezáltal sokkal érthetőbb lesz pár szituáció.

Sokszereplős történet, viszont ezt nem éreztem tehernek, jó volt a Metropol színpalettája, mindenkinek megvolt a maga helye. Emiatt színes, és cselekmény dús történetről beszélhetünk.

Először kicsit meghökkentem, hogy már az elején megtudjuk, a végkimenetelt, de szerencsére nem így történt, meglepő és elégedettséggel töltött lezárást kaptam.