2020. április 26.

Megyeri Judit: Holttest ​az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.)

Újabb magyar szerzőt ismertem meg egy olyan regény által, ami valami oknál fogva kiáltott értem. Lehet, hogy csak az Ambózia szó fogott meg? Miután csak minden harmadik leírásakor írtam le helyesen és nem y-nal, lássuk, mit adott ez a regény számomra.

Fülszöveg:

Amikor azzal az emberrel kell összefognod, akitől legjobb lenne távol tartani magad, a következmények beláthatatlanok…

Flóra házassága romokban, és a katasztrófát azzal tetézi, hogy a munkahelyén is felmond. Valóságos megváltás, mikor az apja hazahívja Rózsakőre, hogy távollétében felügyelje a családi kávézót, az Ambróziát. Ám néhány nap a békés kisvárosban, és Flóra élete ismét fenekestül felfordul. Holttestre bukkan az Ambróziában, és kénytelen a helyi magánnyomozó, Ben segítségét kérni, pedig semmi szüksége egy újabb megbízhatatlan nőcsábászra.

Ben élete egykor a bulizás és a nők körül forgott, de kimászott a gödörből, megnyitotta magánnyomozó irodáját. Most mégsem úgy mennek a dolgok, ahogy eltervezte. Nem válogathat a megbízások között, pedig Flórát jobb lenne messzire elkerülnie. Közös nyomozásba kezdenek, ami egyre váratlanabb fordulatokat vesz, a kalandok során pedig csak egymásra és kissé bolondos barátaikra számíthatnak.

Sikerül ép bőrrel megoldaniuk a rejtélyt, ami Rózsakő legmagasabb szintjeire is felgyűrűzik? És vajon hová vezet az egymás iránt érzett szenvedélyük, amit egyre nehezebben tudnak kordában tartani?
***

Először is, azt tudtam a fülszöveg elolvasása után, hogy egy magyar krimi lesz színtéren, de az mai napig érthetetlen, miért gondoltam a történetet történelmi korban játszódónak?
Akinek felkeltette az érdeklődését a regény, annak elérhető egy novella változat, amit én magam is beszereztem.


A novella felvezeti a történetet, a két főszereplő hátterét, Ben hogyan kerül Magyarországra, és Flóra volt férjét itt megismerhetjük, még azelőtt, hogy összejöttek volna.

Nyelvezetében semmi kivetnivalót nem találtam, pedig ebben a hónapban nagyon kritikusan szemléltem pár könyvet, és nem csak a cselekményre, hanem a környezetre is vizualizál.

Könnyed olvasmány, mégsem siettem el, és az is szokatlan, hogy képes voltam félretenni a fejezetek végén, még akkor is, ha amúgy izgalmas függővéggel zárult. (amit egy kriminél sok esetben el is várok)

Tetszett a szereplőkiosztás, Ben és Flóra jó párost alkottak a szememben, megkedveltették magukat. A nyomozás jól alakul, csak az utolsó pillanatban voltam biztos a tettes kilétében.
Egy kis mellékszál is került bele a fejezetek végébe, ahol Ben előző ügyének előzményeibe kapunk betekintést, és mindazt, hogy mi előzte meg a gyilkosságot, és ki is volt valójában az áldozat.
A történet végbe az esetet lezárva egy plusz eset került bele, ezzel tökéletesen zárta le a történetet, ráadásul mindenre választ kaphattunk.

Pozitívan fogok visszaemlékezni erre a regényre, várom a folytatását, remélve, hogy visszatérhetek Rózsakőre, a Bakonyba és egy újabb izgalmas nyomozásban vehetek részt.

Ben egyértelműen a könyves pasik listámba illik, bátorkodom a közeljövőben egy külön bejegyzésben kifejtenem az erényeit.