2020. április 5.

Mire vesz rá a lélek? Schildkröte otthonülős kávészünet #103

A hangulatingadozás garantáltsága sok mindenre visszavezethető, a mondatok csapongása pedig indokolatlan, hiszen, megfogadtam…
Elkeserítő helyzet nézni, hogy tartalmasabb regények esetében is nem tudok túllendülni a heti két könyv olvasásán, pedig az lenne jó mostan, ha heti három regény be lenne fejezve.
(Szerintem túl sok Youtube videót nézek, illetve helyette animézhetnék is végre… de nem, egyszeriben zombi módra akarom nézni a monitort.)

Nos, ettől történtek az elmúlt hetekben érdekes dolgok, amikre többségében mások vettek rá.

Hét év után klarinétoztam. Kellett neki pár óra, de mielőtt keserves sírásba fogtam volna, rá kellett jönnöm, hogy annyit nem felejtettem el az alatt a hét év alatt, mint amennyit gondoltam. Főként régi vizsgaanyagok esetén voltam biztosabb, mivel azokat annak idején is agyérgörcsig gyakoroltam. – ez olyan, mint egy tánckoreográfia, olyan nincs, hogy elfelejted.

Tudatos vásárlás kialakítása. Heti egyszer egy nagyobb bevásárlásra ösztönöztem magam. Viszont a feldolgozott húsok ára pofátlanul megnőtt, ami egyre motivál, hogy húsok helyett több zöldséget fogyasszak. (azután kiderül, hogy a zöldségesnél sem aprózzák el az árakat… szerintem kezdjek inkább hozzá vízzel és fénnyel táplálkozni) Konklúzió, jobban járok, ha valami cukros péksüteményt vásárlok, ha dolgozni megyek, mintsem szendvicseket csináljak. Pénztárca és idő barát megoldás.

Molyos ténykedések. Ezzel sokat foglalkoztam, várólistát néztem át, a családi könyvtárat rendszereztem, kívánságlistát ellenőriztem, a dátum nélküli könyveket dátumoztam, az időpont nélküli olvasásoknak is igyekeztem dátumot adni.

Írni, írni, csak el ne kopjanak az ujjaim. A Savarelly ügyek első fejezete pipa, a második és a harmadik fejezetének ötletei fel vannak vázolva, és talán ebben a hónapban neki is fogok a következő fejezet megírásának. Közben felbukkant On Sai kiírása, hogy lehet írni fanfictiont a Vágymágusokhoz, amibe belefogtam kisebb fejtöréssel, de végül csak kikerekedett egy történet. 

Illetve, mivel Schwester addigra már rég elkezdte a regényt, kérdtem, hogy a határidőig fejezze be a kötetet, és tudjon segíteni nekem az ellenőrzésben. Így ő nézte át, utólag rájőve, hogy jó embert bíztam meg ezzel a feladattal. Még így is összepacsizhattunk, mert jóval a határidő előtt készen lett a fanfiction.

Közben akadt egy újabb feladat fanfiction terén. Eszembe jutott végre kikeresni azt a részletet az 
Ármány és kézfogóból, ami izgatta a fantáziám, de elfelejtettem, miről akartam a következő rajongói írást firkantani. Megtalálva úgy véltem, majd a hónap végére megírom, de megnézve a naptárat, rá kellett jönnöm, valamit elfelejtettem. Bizony, a főszereplőnk születésnapja mindig emlékezetes és fontos nap a molyon, így kijelenthetem, már elkészült az a kis történet, amit április nyolcadikán szándékozok megosztani.

Az áprilisra ütemezett főbb teendők, könyvértékelők:
  • Lucy M. Montgomery Anne sorozatát elolvasni
  • Az Ambrózy báró esetei könyvsorozathoz összegyűlt pár segédkönyv, ami jobban megérteti az olvasókkal a történelmi hátteret, így ezeket csokorba szedve egy bejegyzésbe készülök bemutatni.