Skócia misztikus helyei közé sorolhatóak a kőkörök, amik
érdekes rituálék elvégzésére került be a köztudatba. Az egyik ilyen helyre ellátogattak,
ezután Claire egyedül vágott neki másodjára a hely szemrevételezésére, mikor
csak érdekes zajra lett figyelmes és elájult.
Felébredve a történet sűrű szövetébe kerülünk, ahol ugyanis
angol katonák el akarták fogni, de Claire menekülése közben skót portyázókkal
futott össze, akik segítségül kimentették Clairet az angolok keze alól.
A skótok egyik embere megsérült, a férfiak nem tudtak
segíteni, míg Claire, aki a második világháborúban hadiápolónő volt,
kikapcsolódásképpen botanikával is foglalkozott, ő gyorsan kisegítette a bajból
a férfiakat, hogy tudják folytatni az útjukat. Ebből az okból, mivel kevés volt
a jó gyógyító, úgy döntöttek, hogy a klán vezéréhez küldik őt Leoch várába,
hogy eldöntsék ott későbbi sorsát.
A kastélyba érve tudta meg, hogy valójában ő 1743-ban van
jelen és ha nem segíti ki a várat, mint gyógyító, senki nem fog neki segíteni,
hogy visszakerüljön a kőkörökhöz.
Innentől kezdve a vár tagja lett és belecsöppent a 18.
századi Skócia hétköznapjaiba. Megismeri a férfit, akinek segített a
meneküléskor, ő pedig segít elhelyezkedni Clairenek az udvarnál.
Az olvasó teljesen könnyen beleélhető képet kap a várról, az
emberekről, viselkedésükről. Kicsit jobban belelátunk a MacKenzie klán életébe,
eskütételeikbe, vadászatukba, mindenbe, ami az adott korszakra jellemző
lehetett.
Van itt pénzszerzés a jakobita hadseregre, boszorkányper,
angolok elöli menekülés, hirtelen jött házasság és pár finomság az akkori
történésekből.
Főbb momentuma is lehetne Claire és Jamie házassága, Jamie
visszatérése Lallybrochba, vagy épp a Wentworth börtön eseményei. A történet még
abban is kiemelkedő, hogy minden mindennel képes összefüggést generálni.
Végül Franciaországba való menekülés lesz a befejező
momentum, ahol még izgalmasabb eseményeknek lehetünk tanúi, de az már a második
kötet.