Újabb történet, egy tejesen más szemszögből, de ugyanúgy a
békebeli időkből… Az asszonyi szerepek új és valóságos történetét olvashatjuk
egyetlen év távlatában.
Fülszöveg:
Wohl Ellával 1900-ban megfordult a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csapott át. A tét pedig nem más, mint négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és akarva-akaratlan, Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek-kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amire rálép. Mert a világon semmi sincsen ingyen.
A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolya-illata, a párizsi világkiállítás bizarr ember-múzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom lesz.
Wohl Ellával 1900-ban megfordult a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csapott át. A tét pedig nem más, mint négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és akarva-akaratlan, Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek-kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amire rálép. Mert a világon semmi sincsen ingyen.
A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolya-illata, a párizsi világkiállítás bizarr ember-múzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom lesz.
***
Le kell szögeznem, olvastam már a kötethez kapcsolódó
értékeléseket, és ez a könyv is alkot egy egyedi történetet, különleges
szereplőkkel fűszerezve. Leginkább a szerelmi és házassági életet boncolgatja a
történet, ami sok-sok hiteles leírással színesíti az egyszerű és könnyen
olvasható történetet.
Olvastam, hogy az írónőnek ihletet adott Szécsi Noémi
munkássága is, aki konkrét leírásokkal ismerteti meg a XXI. századi olvasóval a
békeidők és a századfordulóban élők életét. (Még nem olvastam a Budapesti úrnő
magánéletét, hiszen csak most jutottam hozzá, így nem tudom megmondani, hogy
mennyi információval szolgált hozzá, de mivel olvasás közben bennem is
felmerült, hogy ennyire mélyre hatoló részletességet nem hiszem, hogy máshol
lehet olvasni.)
Ha valaki szeretné tudni, hogyan folyt az élet az 1900-as
években, azoknak nyugodt szívvel ajánlom. Alig 130 oldalas történetről
beszélünk, így tömör, de lényegre törő kötet lett. A helyszínek pontos és
részletes leírása, Ella megfigyelése a környezetre nagyon sok információt ad
azoknak, akik nem ismerik még a békebeli korszak „kinézetét”. A szertő
valószínűleg azért koncentrál erre, hogy azok az olvasók is el tudják képzelni
a jeleneteket, akik még nem olvastak ehhez hasonló műveket. Ez nem jelenti azt,
hogy akik már ismerik ezt a világot, azok nem fognak újdonságot találni a kötetben.
Számomra a párizsi világkiállítás volt az újdonság,
belemélyülhettünk a női pletykák kereszttüzébe, ahol Jókai és felesége ugyebár
akkoriban nagy botrányt kavart házasságukkal. (nem új keletű dolog, hogy egy nő
támogatót keresve egy időskorú férfi házastársa lesz)
Maga a történet:
a fülszövegben említett tékozló testvér, Margit beleszeret egy újságíróba, ami
ugyebár egy kereskedőcsalád lányaként kicsit sem komilfo helyzetet teremt. Ella
húga provokálja testvérét, annak férjét és a saját szüleiket, míg végül Margit
és szerelme elszöknek Párizsba, remélve, hogy apja áldását adja a frigyre.
Ella barátnője, Hanna megunja a pesti művészetoktatást, többet szeretne és
ezért bármire hajlandó a fiatal hölgy. Udvarias vőlegényét egyik napról a
másikra dobta, amint egy gazdag mecénás felbukkant, megígérve a lánynak, hogy
bejuttatja a párizsi műegyetemre.
Miután Ella körül szép lassan mindenki eltűnik a fővárosból, másik barátnője, Zita, aki nagyvilági életet élő özvegyként tengeti napjait, Ella szemére hányja, hogy többet kellene magával foglalkoznia, ne pedig a férjének és gyermekeinek szánja a teljes életét.
Ellának van egy titka, amiről csak a férjének enged tudomást szerezni, de nem
tudja, hogyan lesz képes a saját démonjait legyőzni. Végül nagy nehezen
elárulja férjének, Theonak, hogy ő is látni akarja Párizst és megígéri neki, ha
elengedi, megfejti a titkának gyökereit.
Ella, barátnője kísérőjeként elindult a francia fővárosba, remélve, hogy Hannát megvédi, a húgát megtalálja, és ezzel együtt rájön, számára mi a szükséges. Természetesen, nem megy az olyan könnyen, hiszen Hanna ki van téve a támogatója kénye-kedvének, mert a lány beleszeret, Margitot mikor megtalálja, nem csak a firkász, hanem Ella húga sem hajlandó hazatérni, aki nem mellesleg eszét vesztette az érzelmei felett.
Ella úgy véli, nem találta meg a saját kérdését, mielőtt hirtelen mód haza
kellett térniük Hannával, de férje támogatása több erőt adott neki, mint bármi
más. Főszereplőnk érezte, minden dolog kicsúszott a kezei közül, de mielőtt
magába roskadt volna, fény derül a körülötte levő emberek szeszélyeire: miért gátlástalan
özvegy Zita, Hanna mire képes vetemedni féltékenységéből fakadóan, és a húga is
lassan, de észhez tér.
Végül, nagy nehezen Ella is képes lesz elárulni férjének, mit szeretne igazából
az élettől és mi mindent megtenne a saját boldogságáért.
Nos, lényeges kérdés merülhet fel pár olvasómban, hiszen
köztudott, hogy a kedvenc könyvsorozatom, az Ambrózy báró esetei is ebben a korszakban játszódik. Az Ambrózy
rajongóknak tudna újat mutatni ez a kötet? – Nem lesz idegen a környezet, csak
a történet másra koncentrál, így igyekszem elvonatkoztatni a két művet.Ella kereskedőcsalád lányaként egy mérnökkel összeházasodva, két kislányát nevelve éli az életét, ahogyan a tehetősebb nők tehetik. Miközben vannak vágyai, kívánságai, amiket még akkor is igyekszik leplezni, ha a férje igyekszik a kedvében járni, támogatni és megérteni felesége igényeit. A teljes történetet elmesélve olvashatjuk Ella szemszögéből, így rajta kívül más szereplők személyiségébe, gondolataiba nem kapunk betekintést. Emiatt tévesen is vonhatunk le következtetéseket, magam például Ella férje, Theo érzéketlenségét értelmeztem félre, de örült a szívem, hogy a történet végén megtudtam, mennyire is szereti feleségét a férfi. Pedig ha máshogy alakul a vége, szívesen olvastam volna egy folytatást. Ritkán hat meg engem könnyekkel küszködve egy történet lezárása, de ez a történet kihozta belőlem az érzelmeket.
Kitér a nők helyzetére, a nőknek elsődleges célja, hogy jól nézzenek ki, okosak legyenek, de ha a teremtő elég szépséggel megáldotta a leányzót, még a fejben levő gondolatok sem voltak fontosak egy jó házasság nyélbe ütésére. Legfontosabb céljuk, hogy jó partit fogjanak, és aztán szüljenek pár gyereket.
A féktelen szerelem társadalmi megítélése, az özvegyek ártatlanságának kétségbe vonása, a szeretői szerep bűnei mind olvashatóak ebben a kötetben. Melyik része valós és melyik fiktív? Magának az olvasónak kell erre rájönnie.
Nyelvezetileg, lazábbnak vélem, mint az Ambrózy sorozatot, sejtem, hogy lesz, akinek ez a kötet nem fog felérni a már ismert történethez, de aki még kicsit szeretne hozzá hasonló világba csöppenni, azoknak jó választás lehet, mintegy kiegészítésnek. Mivel a nyelvezete rugalmasabb, sokkal közelebb áll a mi beszédünkhöz, lehet, hogy valakinek ez fogja a tetszését elnyerni. Ha valaki azt állította, hogy az Ambrózy sorozatban sok a helyszínleírás, azoknak nem biztos, hogy ez a megfelelő kötet, mert számomra ebben a történetben sokkal többnek hatott a tájleírás. Stílusát tekintve mégis hasonlóak, hiszen olyan, mintha nagyanyáink egykori naplófeljegyzéseit olvashatnánk, a saját szemszögükből elolvasva, csak itt a főszereplőnk kora, élet-és társadalmi helyzete nem azonos, az általunk már ismert Böszörményi sorozatnak.
Ami számomra még szembeötlő volt a sok, részletes leírás mellett, az a kevés párbeszéd. Sőt, nagyon kevésnek véltem a történethez viszonyítva, ezért inkább egy cselekmény gazdag kötetnek könyvelném el. Egy zavaró tényező volt, az pedig a nők beszélgetéséhez kapcsolódik. A férjeiket, vőlegényeiket nem a teljes keresztnevükön szólítják, hanem becenéven emlegetik, ami lehet, hogy személyesebbé teszi a történetet, de nem tudom elképzelni, hogy az akkori időkben nem a tisztes nevükön szólították egymást.
Aki kedveli a magyar vonatkoztatású, történelmi fikciókat, annak
nagy valószínűséggel nem fog okozni csalódást ez a rövid, de tartalmas
történet.
Az írónő a Facebook oldalán, a kötethez kapcsolódó képeket is posztol, kukkantsatok be hozzá.
Köszönöm a lehetőséget az írónőnek, aki a megjelenés előtt
felajánlotta, hogy kézbe vehessem a kötetet. (Pontosan már nem emlékszek, hogyan bukkantam rá, pár hónapja, egy általam követett blogger osztotta meg, hogy akit érdekelne a friss kötet, az olvassa el. A megérzéseimben pedig nem csalatkozok, örülök, hogy olvashattam egy új szemszögből a századfordulóról.)
Az alábbi linkeken
keresztül megvásárolhatóak a kötetek:
[Képek: google]