Szinte már kultikussá váló a nyugaton divatját élő history fiction műveknek, így itthon is megpróbálkoznak a hazai írók ezzel a zsánerrel. Külföldön megszokottan és többségében a történelmi romantikus művek azok, amik keresettek, hazánkban is rengeteg olvasója van, akik könnyed kikapcsolódásra vágynak.
Adott egy korszak, helyszín és ahhoz mérten, egyfajta modern történetet kerekítenek hozzá, igyekezvén a régies nyelvezetet és régi eszközöket, használati tárgyakat beleépíteni a látképbe.
A konflis, sétapálca, cilinder, fűző, szoknyák rengetege és az etikett szigorú betartása sok olvasó érdeklődését felkelti, meg ugyebár szeretünk elmélázni olyan korszakokon, amikben nem éltünk.
Természetesen, külföldön is vannak olyan szerzők, akik kiléptek a holmi romantikus regény múltbéli ábrázolásából és igyekeztek hiteles, történelmi eseményekhez köthető történeteket használni háttérül. (például a közkedvelt Outlander, amit sorozatban is szeretnek nézni, de nem riadnak meg az ezer oldalas könyvkötetektől sem.)
Közkedvelt fikciós időszak főként a 18-19. század, de van, amikor nem kalandozik messzebb a szerző, csak a huszadik század első felére. A magyar írók is leleményesek, ha hitelességről van szó, és mivel számos forrás áll rendelkezésre, bizony kis hazánk, annak idején Monarchiánkban temérdek lehetőséget látnak.
Eleve a magyar történelmünk elég zavaros, de tartalmas, hogy boncolgassuk, és öröm látni, hogy az írók olyan tényekkel és helyzetekkel szembesítik olvasóikat, amiről talán egy átlagos magyar vagy történelem órán a tanárok nem tesznek említést.
Mi lehet a közkedvelt ok?
Regények (pl. Jókai), kortárs írók művei az adott korszakban: aki ebben a zsánerben ír, valószínű szívesen megválaszolja, mely kötetek ihlették meg, melyekből tájékozódott ahhoz, hogy még közelebb hozza az olvasóinak az adott időszakot.
Hiteles forrásanyagok: csak olvassuk el A budapesti úrinő magánéletét, és a békeidőkről máris tisztább képet kaphatunk, eloszlatva tévhiteinket.
Megmaradt, fennmaradt írásos emlékek: elég Fortepan weboldalán szétnézni, képek ezrei mutatják be a keresett időszakot. A könyvtárak levéltárjaiban pedig a régi napilapok, levelek, dokumentumok is elérhetőek, vannak archívumok, amiket már az interneten is meg lehet találni.
Elérhető információk: hála a mai technikai fejleményeknek, ahogyan előzőleg említettem, bizony már szinte ki se kell tennünk a lábunkat egy könyvtárig, hogy ne találjunk valamit az internet bugyraiban.
Fikció egy jó háttérbe zárva: bizony az olvasók többségét az fogja meg igazán ezekben a történetekben, hogy képes az író elhitetni, hogy a fikciója, amit a történelmi háttérbe rejtett, szinte valós és olyan, mintha tényleg megélték volna a szereplőink az adott korszakot. (Nem egy ilyen regény van, mint mondjuk az Ambrózy báró esetei, ahol a főszereplőkön kívül szinte minden szereplő tényleg ott élt a városban, a címjegyzék szerinti utcában, épületben és még azt is tudhatjuk róla, milyen mesterséget űzött, mivel foglalkozott. A megadott helyen volt az épület, az a vonat pont akkor indult az indóházból és a mai napig ott megy el a villamos, ahol meg lett említve.)
Mi lehet a szerzők célja?
Tévhitek eloszlatása: mert nem tanítják az iskolában, vagy csak a történelemre specializálódott bölcsészkarosok foglalkoznak részletesebben az egykor megélt időszakokkal, a szerző, ha hiteles történelmi eseményekhez köti a fiktív történetét, akkor azzal az olvasóját is taníthatja, és elmesélheti, hogy valójában hogyan élhették meg az akkor élő emberek a korszakban megtörtént eseményeket.
Betekintés a monarchia idejébe, amiből nem sokat tanítanak az iskolában: mennyit is tudunk a Monarchiáról? Tényleg békeidők voltak akkoriban és minden szép, minden jó volt? A szabadságharc után született, úgynevezett elveszett generáció felnőve és idősödve hogyan változtatta meg a társadalmunkat? Milyen hatással van a mai társadalmunkra a békeidők, vagy egyáltalán van hatással ránk, még a világháborúk gyökeres életmódváltása mellett is? – javaslom, olvassatok el pár kötetet, és jöjjön mindenki rá magától a feltett kérdéseimre.
Rámutatni az ok-okozati összefüggésekre: sok esemény változtatta meg az emberek szemléletét, életmódját, de ha tudjuk azt, hogy mi történt mondjuk a szabadságharcnál, vagy a századfordulóban, a világháborúk idején, akkor, ahogyan a történelemnek elsődleges célja, hogy rájöjjünk, miért is tartunk ott, ahol. Miért ódzkodunk bizonyos dolgoktól, mi miatt vannak olyan szokásaink és hagyományaink, babonáink, amiket nem értünk, de az életünk részét képezik, miért nem beszélünk bizonyos dolgokról, és miért tiltottak őseink meg nekünk olyan szokásokat, ami lehet, hogy máshol teljesen hétköznapi. (pl. sörrel nem koccintunk, a háborús időkben megélt eseményekről nem beszélünk, és a nagyapa miért hallgat a kommunista időszakról)
Bemutatni az egykori magyarországi társadalmat: biztos a férfiak csak szórakozni jártak, a nők egész nap otthon voltak a konyhában, a gyerekek rendületlenül tanultak, februárban nagy bálokat tartottak, a falun élő parasztság népviseletben járkált… Tévhitek garmada, amit elképzel egy gyerek a történelem órákon hallottak után, de felnőve olvashatjuk, hogy a férfiakra mennyi felelősség hárult családfenntartóként. A nők lehet, hogy otthon voltak, de mindent kellett csinálniuk, ha más nem, a leányaikat szigorúan nevelni és tanítani, a gyerekekkel mit sem törődtek és nem mindig tehették meg a fényűző bálokat, vagy óriási dósságokba keveredve voltak csak képesek a fiatal hölgyeket bevezetni a társaságba, remélve, hogy jó partit csinálhatnak. A faluban élők pedig reménykedtek, hogy gyerekeik felkerülnek a fővárosba szerencsét próbálni, a népviselet pedig legfeljebb vasárnap a templomba, vagy ünnepnapokon került elő a tulipános ládából. – Remélem, ezzel jól szemléltettem a temérdek tévhitet, és azért vannak az íróink, hogy segítsenek nekünk a hasonló tévhiteinket eloszlatni.
Szerzők és sorozatok, akiknek könyveit érdemes keresni, ha többet szeretnénk tudni hazánk történelméről: (Ha felmerül még szerző és kötet, természetesen kiegészítem a listát)- Baráth Katalin: Dávid Veron sorozat
- B. Czakó Andrea: Pitypangtánc, Hervadhatatlan
- Bíró Szabolcs: Anjouk sorozat
- Borbás Edina: Kék macska
- Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei sorozat
- Dienes Lilla: Egyetlen év
- Erdős Renée: A nagy sikoly
- Fábián Janka regényei
- Jókai Mór regényei
- Kosztolányi Dezső regényei
- R. Kelényi Angelika regényei
- Robin O'Wrightly: Emlékkönny
- Szabó Magda regényei
- Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
- Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
- Szélesi Sándor: Kincsem
- Tutsek Anna: Cilike sorozat