 |
| A könyv elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról is A fizikai példány egy családi rongyosra olvasott példány |
Mielőtt a női olvasók szkeptikusan elfordulnának a krimi-kalandregényektől, megjegyzem, a hölgyolvasóknak is megnyerheti a tetszését.
Első Rejtő regényem volt, de nincs kétségem, hogy több kötet is el lesz olvasva, mert remek szórakozás a történetet olvasni, miközben teljesen kikapcsol az ismeretlen helyszíneken barangolva.
Amilyen rövidnek tűnik a történet, épp ellenkezőleg, olyan cselekmény gazdag. A fejezetcímek elég beszédesek, de a csattanók nevetésre sarkallják az olvasót. Nincsenek szabályok, ne vedd komolyan, miközben komoly mögöttes tartalma ad is az olvasónak az életéhez.
Régi klasszikus, humorban gazdag, ahogyan az Indiai-óceánon kalandozva követhetjük szereplőinket, akik leleményességben, csibészségben és fondorlatban nincsenek hiányban, főleg ha az akcióhoz, a fiatal Kölyök bátyjának megmentésére képesek részvénytársaságot alapítani, ellopni egy cirkálót, átvedleni angol haditengerészeknek, más személyiséget felvenni, míg végül már a hajón levők sem tudják, merre hajóznak.
A becsületesek valójában aljasak, míg a törvényen kívüliekről lehull a lepel, mennyire szabálytartóak, és aki hamarabb kiüti ellenfelét, annak lesz igaza. Csata, elfogás, vallatás, nyomozás mind belefért a történetbe, szinte kifigurázza a klasszikus krimi történeteket.
A szereplők megkedveltetik magukat, a férfiak valóban férfiak, a pojácák nem tagadják meg önmagukat, és a nők sem gyönge virágszálak és a csapat erős, még a szedett-vedett társaság összecsődítése ellenére is.
