2020. január 30.

Gárdonyi Géza: Bibi

Különös, kicsit romantikus, teli érzelmekkel. Gárdonyi nem csak az Egri csillagok harcias, háborús törökökkel teli magyar korszakot mutatja be élmény dúsan, hanem a huszadik század egyik, kicsit tabukkal teli időszakát írta le egy romantikus novellába foglalva.

Fülszöveg:

Wak Lukács, a történet előadója, árvaként nevelkedik, majd a szeminárium elvégzése után fényes egyházi pályát jósolnak neki – és ő is magának. Végül egy gróf fiainak lesz nevelő házitanítója, s velük beutazza Európát. Ám egy régiségboltban vásárolt, apokrifnak tartott irat körüli huzavona az állásába kerül, s vidékre megy segédlelkésznek. De itt, az „eltemetődés” helyett új távlatok nyílnak meg előtte: Bibit, az árva kislányt tanítja, s hivatalából eredő feladatai mellett részt vesz a közéletben is. Azonban az első világégés mindent megváltoztat… A cselekmény látszólag egyenes vonalát Wak Lukács vívódásai teszik kacskaringóssá: a földön keresse-e boldogságát, vagy törődjön bele – ha van ilyen – egy felsőbb akarat parancsába?
Az egri remete utolsó műve igazi kuriózum. A páratlanul őszinte és izgalmas (élet)regény hosszú évtizedek után jelenik meg újra.
***

Egy papnövendék, később „lelkész” memoárjáról szól a regény, amiben találkozott egy kislánnyal, aki az évek során a szeme előtt cseperedett fel. A történet feleleveníti a második világháború viszontagságait, egy vidéki kis falucska szemszögéből tekintve. Utána a szocialista időszak bemutatására is sor kerül, aminek homályai több kérdést is felvethet az olvasóban, ösztökélve minket arra, hogy jobban érdeklődjünk a negyvenes évek társadalmi élete iránt.

Központi szereplőnk Bibi, aki felnőve, a háború kellős közepén sok traumával szembesül: nevelőapja, gyámja halála, kéretlen kérők, hozományvadászok igyekeznek közelebb férkőzni hozzá, miközben próbál egymaga dönteni az életéről, miután belépett a felnőtt korba.

Ki nem mondható érzelmek lakoznak a kötetben, mivel keresztény paphoz tekintve nem részesülhet, meg kell tagadnia a szerelem érzetét. Pont emiatt kell tartózkodónak lennie Lukácsnak, miközben a háború képes akár szabályokat is feldönteni, ha az érzelmekről van szó.

Szép, tiszta világú, mély hatású történet. Lelkileg megérintő, empatikusan állhatunk Bibi mellett. Festői képekkel tarkított, tájleírásokat tartalmaz romantikus stílusban, így elsőre nem is tűnt számomra huszadik századi, háborús történethez. Kicsit olyan, mint egy letűnt korszakban lenni.
A függővéges, románc szerű befejezése pedig elgondolkodtathatja az olvasót, mivel nem egyértelmű, mi is várható a nem létező folyatásban. Kicsit szerettem volna többet tudni, mi történhetett még Bibivel, de mivel a főszereplőnk memoárja befejezettnek tekinthető, így kicsit keserű befejezéssel kell számolni.