Tevékenyre sikerült a hónap utolsó hete, de még így is maradtak elmaradások…
01.28.
Tehetetlenül töprengek, kétségekkel telve.
Egyszer az önbizalmam tiporják meg, hogy nem tudom nőnek érezni magam, máskor jön a filozófia, hogy kezdek beszorulni a mókus kerékbe és legszívesebben csak olvasnék és írnék.
De minden nem jöhet csak úgy könnyen ugyebár.
Szóval, ahogyan hétfőn meg lett koronázva egy kellemetlenséggel és a bonchidai tánc tanulásakor ugyanazt a csalódottságot éreztem, mint az első mezőségi órámon a tánctáborban. Most viszont a flegmatikus énem miatt nem tudtam sírás szerűen kifakadni, mivel közel tíz év után megtanultam, hogy nincs olyan, hogy nem fogom tudni elsajátítani a lépéseket.
Tegyük hozzá, ez és az eső javában rányomta a bélyeget az egész hétre.
A múlt hét jobban alakult, bár a letargián mit sem segített.
Nappal a bejegyzéseket írtam, illetve ezerszeres tempóval igyekeztem mihamarabb végezni az Ármány és kézfogóval, mivel megint sok az olvasmány. (Mikor egyet befejezek, kettő válik aktuálissá)
Pozitívum, hogy a könyvtárban ismét sok finomságot találtam.
A táncház is jól alakult. Függetlenül odafele majdnem koptatott farmert készítettem a nadrágomból, mert a csizmámmal jelenleg nem vagyunk különösen jóban. Ősszel valószínű csere lesz. Meg úgy a cipőkkel most nyűglődöm, pedig fél éve minden felesleges, lestrapált példányt kidobtam, így pár doboznyi lábbeli maradt meg. Előny, hogy nincs sok variáció, hátrány, látom egyre több cipő cserére szorul. Tavasszal ismét lomtalanítani kell.
Könyvek terén a nagyi könyvespolcát át kellene néznem. Nem kellene sok idő átnézni, mégis nehéz rávennem magam, hogy délelőtt ilyennel foglalkozzam. A héten még rugdosom magam, hátha mihamarabb meglesz a listám a könyvekről.
01.29.
Egészen délutánig meg sem álltam, vásárlás és a könyvek is át lettek nézve.
Sőt, olyat is találtam, amit majdnem megrendeltem. Végül kaptam egy kiadós munkát, aminek az lett az eredménye, hogy délután 5 is elmúlt, mire végre egy étkezésnek nekifoghattam. (Nagy önuralmam volt, hogy nem haraptam le senki fejét.) Utána viszont lazábban telt az este, nem is szándékoztam olvasni vagy írni. Helyette játszottam, mert semmi agyalást nem akartam. Kilenc után kezdtem kicsit újra megéledni, írni támadt kedvem, közben Youtube videókat néztem.
Teljesen elégedetten fekhetek ma le, és remélhetőleg éjfél előtt, hogy kicsit olvasva, de holnap is tudjak reggel hétkor kelni. (vagy megint töltőre teszem a telefont - ami amúgy két napot is kibír, még akkor is, ha egész nap tapizom - mert valamiért úgy jött ki, hogy a fésülködőasztalnál kell töltenem, így ha akarom, ha nem, az ébresztőt kikapcsolni csak úgy tudom, ha kimászok az ágyból.
Nem vettem sajtot, ami egy újabb pozitív teljesítmény. (és elfogyasztom a fehérkrémsajtot, vettem hozzá uborkát)
Tervek: felsöprés a szobámban (vagy porszívózás), mosogatás, közben beteszem a mosásra váró ruhákat, ki kelleme a sminkecseteket mosnom, és három bejegyzést folytatok, és lehetőleg be is fejezek.
Illetve mivel nyakamon a századik kávészünet, valamit kitalálok rá.
01.30.
Elkezdtem összeírni a nagyi könyveit, és máris találtam párat, amit elhoznék. / Azóta kb. nyolc könyv kivételével az összes felkerült a molyos adatbázisomba.
Felmerült egy új lehetőség, amiben tuti támogat a család, mert ismernek annyira, hogy erre nem tudok nemet mondani. Ha alakul valami belőle, akkor úgy is beszámolok.
Konklúzió, kidőltem, tizenegyig aludtam, csak a mosogatás lett megcsinálva.
Este kicsit a megfázással küzdöttem, a fejem nyomta a fáradtság és a megfázás tüneteire hajazó valami, így fürdés után bekeményítettem a forró italok fogyasztásával.
02.01.
Megfáztam, vagy sem? Mindegy, pörögtem pénteki naphoz nem megszokottan, táncon is tudtam figyelni, a zöldségesnél vettem pár zöldséget, gyümölcsöt (főleg mandarint és narancsot) utána nem tudtam a hátsómon maradni, a nagyit is meglátogattam Schwesterrel, és a könyveket elintéztem.
Viszont annyi gondolat van a fejemben, hogy inkább írtam, mert még este is elkalandozott a figyelmem az olvasásról (mindkét könyv esetén, ami szokatlan, mert legalább egy le szokta kötni a túlkomplikáló gondolataim)
A hétvégén (mivel ma már szombat van ugyebár…) is inkább az írásokra koncentrálok.