Az első részben megismert történet folytatása tud okozni nem kevés meglepetést, ráadásul izgulhatunk, mivel az első világháború eseményeibe csöppenhetünk angol szemszögön keresztül.
Fülszöveg:
A történet folytatódik…
Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek.
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek…
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.
***
Első világháború, Franciaország és Anglia között hasonló lezajlással kezdődött, mint az előző viszályok, viszont amikor több ország is becsatlakozott, érdekes módon még a háború végéhez közeledve is megosztotta az embereket az időszak.
Akik benne voltak, szörnyülködve küzdöttek meg a traumákkal, míg az otthon maradt emberek élték a mindennapjaikat, és legfeljebb aggódtak a frontra került rokonaikért.
Ezt a viszontagságokkal teli időszakot vázolja fel a regény, ahol a szereplőink többsége külön utakon vannak.
Henry, George és Charlotte a háborúban segédkezik, míg Sarah a családjával otthon maradt.
A grófi címmel rendelkező család nőtagjai nem biztos, hogy az olvasók szimpátiáját elnyeri, mivel teljesen elzárkóznak a háborús időszak kellemetlenségeitől, szemben a többiekkel.
A grófné ellentétes mondatai hajtja a két férfit, Georget és Henryt a frontra, miközben Sarah igyekszik a boldogságot megtalálni Jacob mellett.
Emiatt Sarah viselkedése bosszantó lehet az olvasók szemében, illetve a grófné elviselhetetlen személyiségről tanúskodik. Ezt természetesen igyekeznek a gyerekei elfogadni, bár voltak kétségeim, hogy az életszemlélete fog-e változni a következő kötetben.
Sarah hezitálását végül Jacob dönti el, így a lány lemond Henry vágyakozásáról.
A regényben Henry kerül a legnagyobb bajba, mivel a hajó, amin szolgál, a kapitányt megölik, és akik fellázadnak, őt is elkezdik üldözni.
George papként az érzelmeivel küszködik, míg végül úgy dönt, lemond Annáról. Természetesen, a lányt sem kell félteni, pont emiatt a lemondás okából kifolyólag másnál keresi a boldogságot.
Az elveszett ifjúság, mint cím, nagyon találó, mivel a sok tragédia mellett próbálják önmagukat megtalálni a szereplőink és a háború sincs az előnyükre, ha a céljaikat szeretnék elérni.
Az utolsó fejezet olyan izgalmakat rejt, ami rávezet minket a következő rész elolvasására, és nem hagyja sokkhatás nélkül az olvasót. Izgalmas volt, torokszorító háborúban játszódó romantikus regény, amit egészen megkedveltem.
Illetve mivel a következő részbe már belefogtam, a trilógia története kezd kialakulni előttem, találgatva, hogy mi fog még történni a szereplőinkkel.
Természetesen, várom az izgalmas fordulatokat, mivel Tomcsik Nórának sikerült többször is meglepnie, mikor már úgy véltem, sejtem a végkifejletet.