Lilly Shade: Az ​örökös

Egy kicsit romantikusabb kötet fele húzott megint a szívem és amint megláttam a könyvtárban, tudtam, hogy ebbe bele kell fognom. Csalódtam volna? Dehogy, sőt, reménykedem, hogy mihamarabb kapunk folytatást.

Fülszöveg:

Egy tökéletes férfi és egy különleges lány. Vajon mit rejthet a hibátlan álca?

William, a milliárdos üzletember Seattle-be utazik, hogy megtalálja elhunyt nevelőapja egyetlen vér szerinti gyermekét, akit ténylegesen megillet a férfira hagyott örökség. Miközben piszkos módszereivel a valódi örökös után kutat, összehozza a sors egy dacos, szemtelen, fiatal lánnyal, aki egyedi szépségével azonnal megbabonázza őt. William felrúgva saját szabályait, enged Jessica csábításának.

Ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, William rájön, hogy Jessica nem egy átlagos lány, a múltját sötét titkok rejtik, ami után a férfi hiába nyomoz, folyton zsákutcába fut.

Merőben eltérő személyiségük, életvitelük és a köztük lévő korkülönbség nehéz döntés elé állítja őket.
Megéri ennyit szenvedni egy boldog kapcsolat lehetősége miatt?

Ha fény derül minden titokra, képesek lesznek ugyanúgy nézni egymásra, mint azelőtt?

Lilly Shade története nemcsak arra bizonyíték, hogy nincsenek véletlenek, de arra is, hogy a sors sem mindig kegyes. A tökéletes nem valódi, és ami annak látszik, csupán álca. Az ilyen álcák pedig a legsötétebb titkokat rejtegetik.

***

Hirtelen rákukkantottam az értékelésekre molyon, és meg sem tudott lepni, hogy nem csak nekem jött le az a helyzet, hogy más történetekből kiollózott jelenetekkel találom szembe magam.
Zavarni nem zavart, amit fel is írtam olvasás közben, hogy enyhe Szürke trilógiás történetre hajaz, ahol célzottan a dominancia és az alárendeltség kerül előtérbe.

Akiket ez a kategória érdekel, azoknak magam tudom ajánlani a történetet, bár lehet, hogy aki mélyen benne van ebben a témában, azoknak több regény is felismerhető lehet, amik után ez a regény nem biztos, hogy elnyeri a tetszésüket.

Ami egészen meglepett főleg az olvasmány végénél tartva, hogy lezáratlan regény, függővéges, emiatt érdekel a folytatása. Így azt is mondhatjuk, hogy a negatív kritikák ellenére, nekem bejött a történet.

Váltott szemszögű, egy idősíkkal, ami szokatlan lehet, hogy mindkét szereplő elmeséli a történetet, amit főként közösen élnek át. Emiatt kicsit vontatott lehet az ismétlés, főleg a párbeszédek esetében. Mindezektől függetlenül könnyed regény, egyszerű és gyors olvasatú.

A párost a közös múlt hozza össze, William függetleníteni akarja édesanyja kezéből a vállalatát, de nem akar mindent a nyakára venni, így közben keresni kezdi az egykori nevelőapjának gyerekét, aki a jogos örököse a cégnek, amit átvett felnőttként.
Lilly a féltestvérével együtt élve próbál felnőtt életet élni, de váratlanul William az, aki keresztbe tesz a terveinek. Viszont, miután a férfi megtudja, hogy Lilly valójában kinek is a lánya, nem kérdés számára, hogy döntenie kell: az érzelmeire vagy a racionalitására hagyatkozik?

Lassan kialakuló érzelmek, igyekeznek tagadni, leplezni egymás előtt. Mindez az olvasóknak nem meglepetés, mivel mindkét szereplő életébe teljes betekintést nyerhetünk.

Ezen felül hiába kedveltetik meg magukat a két főszereplőnk, nem tudok elmenni a bosszantó mellékszereplők előtt.
Egyszerűen ebben a kötetben egyik sem kedveltette meg magát, szinte azt láttam, hogy folyamatosan hátráltatják a párost, hogy előrébb gördüljön a történet, és ráadásul még mindig nem jöttem rá, melyik szereplő is az, aki William ellen van, és igyekszik a férfi terveit meghiúsítani.