2020. február 15.

Szerb Antal: VII. Olivér

Rövid történet, ami elég könnyed lehet a rohanós napokra? Akkor azoknak nyerő találat lehet ez a regény.

Fülszöveg:

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.
***

A király, aki közemberként akart élni, nem olyan vágyálom, ami ne fordulna meg legalább egy ember fejében. Ha csak a Mátyás király népmesék hiedelmeire alapozunk, nem is kell messzire tapogatózni a történetet illetően.

VII. Olivér menekül szinte mindentől: a közemberektől, a forradalomtól, a házasságtól és a felelősségteljességtől, ergo az uralkodástól.

Kicsit jellemzi a férfi viselkedése a többi, átlagos férfi modort, mikor huszonévesen újabb mérföldköveket kell megtenniük az élet iskolájában. De pont emiatt kerülnek bele teljesen átlagos dolgok, hazugságok, fondorlatok, megcsalás, ivászat és dorbézolás… meg minden, ami ehhez tartozhat. Szerb Antal ebből a nézőpontból jól beletalált az ízlésembe, mint témát tekintve, mint a férfi lelki vívódást részletesen bemutatva.

Kicsit színdarab jellegű történet. Komikus hangvétellel van fűszerezve, ahol mindenki próbálja átverni a másikat.

Számomra maga a helyszín, Velence és Padova nem olyan helyzetek, amik igazán fontosak lennének a történet cselekményét tekintve, így a részemről bármilyen más helyszínt is lehetett volna választani.

A házasság előtti kicsapongó életről is szó esik, és a váratlan csavar után végül szerencsére rájön az uralkodó, hogy nem mindig az a jó döntés, amit ő elsőre annak lát.

Rövid regény, cselekmény központú. Egy tanulságot tudtam levonni igazán a történetből, mégpedig, hogy a szabadság és a szerelem független a rangtól és a pozíciótól.
Ezen felül inkább a történet szórakoztatása, a párbeszédek és a mellékszereplők tettei voltak azok, amik megalapozták a kötethez fűződő élményeim, mégpedig pozitívan.