Magyar írók, magyar könyveik, kedvenceim a hazai kínálatból

Tudom, semmilyen különleges címet nem sikerült hozzá varázsolni.

Melyik magyar íróktól olvastam eddig és összegzésül milyen értékelést írnék róluk, ha sort kellene keríteni rájuk? Melyek a kedvenc könyveim?

Sok külföldi regényt és könyvsorozatot olvastam már, így a magyar írókra és műveikre egészen máshogy tekintek. Megbecsülöm őket, mert sajnos én is észrevettem, hogy a nyugati berkeken bizony nagyon adnak a sablonosságra. Valami egyediség, különlegesség vagy csak váratlan fordulat? Ha ezeket a jelzőket keresem egy könyvben, meggyőződésem, azokat bizony magyar könyvekben fogom meglelni.

Lena Sliver: Törékeny bársony

Nem süt a borítóról, mivel is állunk szemben, miközben egy olyan történet tárult a szemem elé, aminek meg kell adni az esélyt.

Fülszöveg:

Léna erős, független, gyermekét egyedül nevelő nő. Válása után, megfelelő életet akar biztosítani magának és lányának, hiszen a volt férje és családja folyamatos nyomás alatt tartják. Megfelelési kényszerétől azonban nehéz elszakadni, miközben a család és két munkahely között ingázik.

Az egyik munkája átlagos, a másik csak bizonyos körökben ismert. Minden vágya, hogy ő is megismerhesse ezt a világot. Kétségek közt keresi a helyét, amikor megjelenik ő, és fájdalmas döntésre kényszerül…

***

Az EkönyvBazár gondozásában megjelent, magyar szerző könyve, tartogat meglepetéseket. Miután már sokan megismerkedtünk a Szürke-trilógiával, a felnőtt tartalmú, BDSM témájú kötetek kézbe vétele sok olvasóban szkeptikusságot vált ki, mi is várható el egy 230 oldalt megközelítő kötetben. 

Egy kép, egy rövid történet - A vízimalom

A rókás kép után jöhet még egy kép egy történettel?

Az őszi színekbe borult erdőben, amit egy keskeny folyó szelt ketté, ott állt rendületlenül a malom, amit a nagy víztömeg igyekezett munkára fogni.

Egy kép, egy rövid történet - A rókák

Egy rövidke történet egy képről, ami ihletet adott rá, hogy írjak is hozzá pár sort.

Képek, újraértelmezve, Ambrózy módra

Pedig csak képeket kerestem, erre találtam egy gyűjteményt, ami lehet, hogy viktoriánus kori ruhák megmutatására szolgál, rájuk néztem, és tudtam, pár esetben, mit írnék hozzájuk.
Aki olvasta az Ambrózy báró esetei könyvsorozat összes részét, minden valószínűséggel érteni fogják a párbeszédeket.
Mi is játszódik le a rajongók fejében, miközben várnak valamire, amiről semmit nem tudunk?
Most szerintem nem szólok hozzá, beszéljenek helyettem a képek.

Kate Morton – Az elfeledett kert

Egy hosszú történet, három szemszög, de végül minden a helyére kerül.

Fülszöveg:

Egy kislányt magára hagynak 1913-ban egy Ausztráliába tartó hajón.

Lélek egyedül érkezik, csak egy kis bőrönd van vele, benne néhány ruhadarab meg egyetlen könyv – egy gyönyörű mesekönyv. A gyermeket befogadja a kikötőmester és felesége, és mint a magukét nevelik fel. Huszonegyedik születésnapján elmondják neki az igazságot, és „Nell”, aki úgy érzi, hogy kicsúszott alóla a talaj, nekivág, hogy megtudja, ki is ő valójában. Kutatása során eljut a Cornwall partján álló Blackhurst Udvarházba, és nyomára jut a Mountrachet család titkainak. De csak Nell halála után folytatja a kutatást az unokája, Cassandra, és akkor áll össze a kirakós rejtvény valamennyi darabja.

***

Kicsit több mint egy hónap volt csak az olvasása, miközben maga a történet lekötött, két hét után már kívántam, hogy zárjuk le végre. Amúgy a fő lényeg benne van a fülszövegben, ezért is bátorkodom ezen bejegyzésbe beletenni.

2018. első félév – maszkok, és kis egyebek

Miközben elhavazom magam maszkokkal, néha használni is kellene őket… A fele már kipróbálva, nézzük is első körben, kik kaptak esélyt egy próbára és mit tudnak.

Violet Evergarden

A Netflix által vetített és az Animeaddicts fordított 2017/2018 téli szezonos animesorozat. (Az AA oldalán fenn meg is tekinthető az összes rész) Ebből feltételeztem, hogy tágabb célközönséget szeretnének megszólítani, így izgatottan kezdtem neki, remélve, hogy egy ütős sztorit hoznak fel.

A modern úrinő békebeli boudoir toalettje

Tényleg kell ennyi termék egy nőnek?

Tudom, hogy ezzel a bejegyzéssel elsősorban a női olvasókat célzom meg, most viszont új energiával telve szedegettem össze, ehhez a poszthoz szükséges termékeket.

Az ötletet az Ambrózy báró esetei könyvsorozat összes borítója adta, mivel sokat agyaltam rajta, hogy milyen színekkel és intenzitással festették ki a borítómodelleket. Aki nem olvasta a könyvsorozatot, általánosságban az ő kíváncsiságukat is felkeltik a szép és igényes borítók, ha pedig valaki szeretne hasonló, „békebeli” sminket magának készíteni, akár hétköznapra, akár eseményre, szeretnék adni pár ötletet ennek a véghezvitelére.

Harmadik szülinapos kávészünet #63

Vége a totyogós korszaknak, három évre elengedő kávészüneti poszt
(Aki aggódna, hogy nem pont kerek számra jött ki a kávészüneti összefoglalós bejegyzés, azért a 63 osztható hárommal. Eléggé illuminated feeling fogott most el...) 

Mi is történt az elmúlt két hétben?

Békebeli bűn- és szívügyek #5 Egy kis plusz, kendőzetlenül

Csak kicsit leporolva, mert nem hagytam két poszt között, hogy a por rátelepedjen a könyvsorozatot körüllengő békebeli bűn- és szívügyekre...
Csemegézzünk együtt, milyen dilemmákkal, gondolatokkal töltöttem ki a szürke és unalmas hétköznapokat az utóbbi hónapokban, azóta, hogy kiolvastam kétszer is a sorozatot.
Hoztam régebbi, csakis jegyzettömbbe legépelt megjegyzéseket, és új gondolatok is érkeznek.
Ezen felül kötetenként egy-egy képes idézet, a végére meg egy kis fikció.

Rettegett kötelezők: mi okból a gyötrelmünk?

Pár kedvenc, nem kötelező, és az otthon meglevő kötelezőek
(Nem mindről lesz a posztban szó.)

Még szinte be sem fejeződött a tanév az iskolásoknak, bizony a nyári szünet nem minden pillanata móka és kacagás… főleg, ha őszre el kell olvasni egy könyvet. Kötelezően.

A könyvmolyok is képesek a világgá szaladni, ha a már-már klasszikusnak mondható könyvekkel traktálják őket.

Nyári első könyvek (Teknősök végtelen sora, Lélektelen, Fétis)

Amilyen jó volt az év első fele könyvválasztás tekintetében, úgy valahogy a május vége, június eleje tartogatott pár érdekességet.

Három könyvet hozok, amiből egy nőtt igazán a szívemhez.

Itt a nyár, eltünedezős kávészünet #62

Hmm... biztos elkiabálom a helyzetet, de amúgy sem érünk rá, pedig mindenki tudja, azért nem origamiznak a mongolok, mert nem hajt a tatár. (Áú!)
Jó, ígérem több ilyen nem lesz!

Böszörményi Gyula: Mindörökké várni

Ha még egyszer azt írom, hogy „ismét egy olyan könyv, amire nem számítottam”, bizony még magamnak sem fogok jót állni. Megint hosszú lett, mint a Nílus, akit a novellák érdekelnek, görgessen kb. a poszt közepéig. (Te nem tudod, hány oldalas szövegszerkesztőben a nyersanyag, én meg beletörődök, hogy ismét nem tudom három oldalba sűríteni a szájjártatásom.)