A pipacsos bögréből csak egy darab repedt meg. Ez nem tűnik akkora nagy teljesítménynek, de azért az előző év három csészetörésénél ez jóval pozitívabb évzárásnak minősül.
Könyvek hegyén-hátán, plecsnik jöttek szép számmal. A képeket úgy válogattam össze, hogy az összes otthon fellelhető kötet megtalálható rajta.
Ráadásul a Facebook oldal elérte az ötven kedvelést. Köszönöm a megtekintéseket!
Ez a nem bírtam ki, így "egye fene, úgy is kell" alapon feladtam október végén még egy nagyobb rendelést. Mondhatni ebben a bejegyzésben csak telefontokok és a Kindle-re való tokok szerepelnek.
Rövid lesz, tömör, és némely linkeknél több Samsung és Kindle típusra is vásárolhatóak tokok.
A bejegyzés tájékoztató jelegű, bemutatva, hogy nem csak méregdrága védőborítókat lehet vásárolni.
Nem tagadhatom, hogy nagyon vártam, nem hiába gondoltam egyet és igyekszem az elsők között írni egy zseniálisan felépített sorozat folytatásáról. Ha az évet a Scarral kezdtük, most Artúrral zárjuk az évet.
A várva várt Scar és Artúr ismételten találkozása pedig megtörtént.
Nos, ez az év utolsó körének nevezhető, mivel már a végén úgy kellett összegyűjtögetnem a neveket.
Így is sikerült 16 nevet összegyűjteni, ezért most kivételesen nyolc nap lesz, megszokottan két nevet kihúzva emlékezek meg azon könyves pasikról, akikkel idén a kötetekben összefutottam.
A regény, amit úgy vettem meg, hogy tetszeni fog, úgy vettem kézbe, hogy elégedett leszek a történettel és úgy tettem le, hogy gondolkodás nélkül megadtam végül az öt csillagot a kötetre.
Hosszú ideig volt az aktuális olvasmányomban benne, viszont tudtam, amint elkezdem, pár nap alatt be is fejezem, félbehagyva a többi olvasmányt.
Apró bináris, avagy banális problémák azok, amiken a legjobban fenn lehet akadni. Nem hozta a régi, thriller izgalmakat, viszont a megszokott gondolkodni valót megkapjuk Browntól az életről.
Kedvem lett írogatni, meg mivel aktuális, így lássuk, mi is történt ezen a héten. Ha valaki azt hinné, hogy karácsonyi készülődésről van szó, az már most léphet innen vissza a Youtube világába, ahol már mindenki mást sem csinál, csak Vlogmast.
Az utolsó pásodunk a de Warenne-dinasztiából szinte tökéletes befejezést ad a sorozatnak. A vége már-már idilli összegzővel zárul, ahol is minden szereplő feltűnik. Ahhoz viszont, hogy idáig eljussunk nem is olyan egyszerű dolguk akad szereplőinknek.
Tud még Joyce újat mutatni az olvasóknak? Lehet különböző témájú történeteket írni ugyanazon a zsáneren belül? Az írónő ismét egy újabb helyszínt vetít ki az olvasóinak, új kontextusokkal. Még akkor is, ha tudjuk, mi várható a történet végén.
A második részt olvasva, felkeltette az érdeklődésem a sorozat, így hát lássuk, milyen élményekkel gazdagodtam a Túlélők klubja első részének olvasása után.