Emlékszek rá, pedig lassan egy évtized is eltelt, mikor siheder lánykaként a közösségi falunkon úgy osztottuk az észt és az idézeteket, mint Mári a poffokra való utalásokat, amiknek talán a fele sem volt igaz.
Ezt a tervet talán még januárban le is firkantottam ötlet gyanánt, de tartottam, hogy nincs elég intuíció a terv végrehajtásához. De néha onnan jön a segítség, ahonnan nem várja az ember, ha meg már így is belefolytam az Ambrózyk sötét és titokzatos világába, miért ne olvassunk ki belőle pár olyan lelki mantrát, amik kortól és nemtől függetlenül érthetőek és elolvasásuk után is csak bólogatni tudunk.
Bizony nem csak szivárvány és pónilovas az élet, ahogyan a könyvek leírják, (Ugye nem véletlenül morgott Krúdyra Márika) bár az adott könyvekben kevesebb az illúzió, mint a mufurc báró fiziológiai, akaratlan és ösztönös reflexének megjelenése, ahányszor csak Milire pillantást vet. (még agyalok, hogy a szemei vagy a haja fogta meg inkább, annyit biztos nem búzát fog vetni a szoknyás kolléganőre.)A Beretva és tőrön kívül minden kötetben találtam valami megemlítésre méltót, így ezeket gyűjtöttem egy csokorba.