Ambrózy skandalum

Amikor valójában nem a borító, hanem a kiadó borítja ki még a legvérmesebb rajongót is. A leghűségesebb rajongókat taszította kétségbe a kiadó, nem csak magával az új kötet, a Szer’usz világ megjelentetésével, hanem a borító körül is történtek nézeteltérések. Erről szeretnék mesélni, ha másért nem, hogy szó essen arról, mennyire volt kellemetlen az Ambrózy rajongók számára a helyzet. Persze, a kiadó „megszokottan” felfújta, és megérzéseink szerint remélte, hogy ezzel még többen foglalkoznak a sorozattal… miközben már konkrétan a rajongók képe kezdett égni a ribillió miatt.

Ambrózy borítók - avagy mik jöttek szóba kinézet terén az elmúlt hat évben?

Lassan öt éves az Ambrózy báró esetei könyvsorozat, amihez számos borító készül, és többet szavazásra is bocsátottak.
Elsősorban kérésre teszem közzé az összegyűjtött képeket, mely borítók jöttek szóba az évek során. Természetesen, amiket sikerült összegyűjtenem, azokat tudom közzé tenni.
Ezen felül, aki talál olyan borítót, ami kapcsolódik a sorozathoz, de nem találtam meg, és szeretné látni a repertoárban, várom sok szeretettel a képeket, bármelyik elérhetőségemre.

Schildkröte megmondja… Olvassak vagy filmet nézzek?

A huszadik század sok mindenről ismert, mégis, a szabadidős tevékenységek terén két meghatározó szórakozási forma maradt fenn, amik szorosan köthetőek egymáshoz. Míg a könyvek és ez által az olvasás évszázadokon át szinte luxusértékként maradtak fenn, addig a filmgyártás, a mozi- és televíziózás kultúrája már a polgárság és a középső társadalmi réteg egyfajta mindennapos, természetes kikapcsolódási programjává alakult. A filmgyártás óta pedig szinte a tyúk és a tojás elméletre épülve készülnek a könyvekből filmadaptációk és a filmekből regények.

Top 5 Szerda – Könyvek, amikben kellemesen csalódtam

Hali minden teknősködőnek! Maga a cím, amit a Goodreads csoportban meghatároztak nem pontosan ez volt, hanem „Könyvek, amikről azt gondoltad utálni fogod, de végül is nagyon megszeretted”, de fogjuk szokás szerint rövidre és ma elmondom, mely könyvek voltak azok, amiket szkeptikusan, elítélendően vettem a kezembe, de végül elolvasva kétségem sem volt, megkedveltem a történetet.

Általánosságban azt tudom elmondani az olvasási szokásaimról, hogy elég tudatosak, és ha mondjuk, magamnak veszek könyvet, csakis olyan mellett döntök, aminek esetén már a fülszöveg elolvasása után olyan érzésem lesz, hogy tetszeni fog nekem a könyv. Ezért is ritka, hogy olyan könyv kerülne a kezembe, amit már előre elítélek, de végül kiderül, tartogat számomra meglepetéseket.

Szokás szerint úgy állítottam fel a listát, ahogy épp eszembe jutottak a kötetek, jöjjön hát öt könyv, amiket akaratom ellenére is megkedveltem.

Fábián Janka: Rózsalugas

Bezzeg a mi időnkben… az elveszett generáció és Lincoln elnök idejében játszódó történet több rejtéllyel kecsegtet, mint egy krimi. Persze, a titkok csak azért léteznek, mert szereplőink akaratos némaságra kötelezve magukat, makacson kitartanak azon elvük mellett, hogy ne beszéljenek egymással.

Julia Quinn: Sir Richard Kenworthy titkai (Smythe-Smith Kvartett 4.)

Ez a kötet a kicsit kakukktojás, és a nagyon is beleillik a sorozatba történet, ahol az előző három kötetben megismert Iris Smythe-Smith új kihívás elé került a soron következő zeneesten és most legalább nem a húga, Daisy okozott fejtörést.

Havi, eszement kérdésekkel teli kávészünet #82

Vicces, hogy két oldalban sikerült rizsáznom arról, amiről egyrészt nem szándékoztam először, másrészt meg a bloghoz kicsit sem hűen, elmismásoltam volna a helyzetet.

Szóval, most tényleg jöjjön egy nagy bögre édes fekete, ahol nincsenek könyvek, nincsenek Ambrózyék, és az abszolút tűréshatárom olyan mértéket képvisel, ahol konkrétan ma már háromszor is megfájdult egymás után a fejem. (vicc nélkül, tud egymás után háromszor is fájni a fejed, ha csak erre koncentrálsz)

Ismét eltelt egy hónap, kezdjük a tavaszt és várjuk az új Ambrózy kötetet, kávészünet #81

Akit nem az Ambrózy téma érdekel, azok térhetnek is egyből a „mi várható áprilisban” részhez.

Jó, kezdjük talán a legfrissebb hírrel, mert a heti, pár ügyintézésem után kikészülve, hazatérten fogadott engem is a hír, hogy bizony, a két hete beharangozó következő Ambrózy könyv megjelenése közelebb van, mint azt gondoltuk. Ahogyan megígértem, a facebook oldalon szorgosan osztom meg a friss híreket, nem is kérdés, hogy ezzel a kötettel is legalább annyit szeretnék foglalkozni, mint a sorozat előző részeivel. Igen, aki nem olvasta a Nász és tébolyt, annak a fülszöveg spoileres, de a lényeg, lesz Ambrózy báró esetei V. – Akinek pedig még így is van kérdése, az olvassa el a Mári levelet, könyörgöm. Köszönöm.

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő

A békebeli idők lezárása, a Nagy Háború, még a legelszántabb honleányt is formálta. Míg szüleiknek, nagyszüleiknek úrinői életében fő cél volt anyának lenni és úgy vezetni a háztartást, hogy mindenkinek legyen dolga, csak lehetőleg neki nem (természetesen csak azért, hogy aztán egyéb foglalatosságokkal lekösse minden percét), addig leányainak, unokáiknak a tudás, a munka, a férfiaktól való függetlenség lázadása volt a fő cél, és mindemellett a szórakozás.

Top 5 Szerda – Tavaszi olvasmányok

Eheti témánk erősen időszakhoz köthető, mivel a tavaszt már a bőrünkön érezhetjük. Kérdéses volt, hogy hogyan fogjam meg a témát és ehhez illőn milyen könyvek kerüljenek a listába. Számomra a tavasz pozitív, megújuló, mégis néha elég szeszélyessé tud válni. Kétféle tavasz jutott eszembe: a napsütötte, langyos idő, csicseregnek a madarak, rügyeznek a fák, míg a másik tavasz egy zord, rideg, még a telet el nem hagyó, a hó alól kikandikáló hóvirágokkal van elképzelve.

Lássuk is, mely kötetek azok, amik nem csak, hogy tavaszhoz köthetőek, vagy akkor játszódnak, hanem számomra is a történetek olyanok, amiket egy kellemes tavaszi napon kezembe vennék. A kötetek ismét nem rangsorolásúak, csak listába szedettek.

Julia Quinn: Egy csók… és minden más (Smythe-Smith Kvartett 3.)

Mint egy zenei darabnál, az első rész figyelemfelkeltő, a második részben elmélyül, a harmadik adja meg a lendületet és a negyedik a lecsengést. Még az utolsó esetén nem tudom biztosan ezt elmondani, de azt igen, hogy az első három részt olvasva ez volt számomra a favorit történet.

Fábián Janka: Búzavirág

Elérkeztünk az Ághfay család utolsó generációjához, akik már a huszadik század viszontagságaiban próbálnak élni. Még félelemmel telve az Emma lánya után fogtam ebbe a kötetbe, remélve, hogy kétszer nem fog ugyanaz a fejfájásom felmerülni. Lássuk hát, mit tartogat számunkra a Lotti örökségének harmadik része.

Julia Quinn: Micsoda éjszaka! (Smythe-Smith Kvartett 2.)

Miután hazakerül Daniel Smythe-Smith, bizony őt is érhetik meglepetések. Főleg, mikor észreveszi, hogy nem az unokahúga, Sarah zongorázik a zeneesten, hanem valaki más…

Julia Quinn: Mint a mennyben (Smythe-Smith Kvartett 1.)

Egy új sorozat, ahol megismerhetünk egy különleges családot, akik között a hajadon lányoknak kötelező az éves zeneesten fellépni, miközben mindenki tudja, hogy szörnyen játszanak. Kibúvó nincs, csak egy menekvés: a házasság.

Erdős Renée: A nagy sikoly

Aki ez előtt a könyv előtt olvasta Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A modern budapesti úrinő című kötetét, azok talán jobban megértik, mi is a fő lényege, a mondanivalója Renée könyvének. Bemutatva a két világháború közötti időszak nevelkedett leányok és nők életét, feltárva aggályaikat, félelmeiket, ami sok esetben csak azért léteztek, mert hiába mondták ezeket az időket „modern időknek”, bizony a nők felvilágosítása és neveltetése még mindig a századforduló előtti időszakra hajazott.