Julia Quinn: Tíz dolog, amit szeretek magában (Bevelstoke-trilógia 3.)

A végső leleplezés a hírhedten emlegetett regények eredete kapcsán, így ajánlott ezt a kötetet a sorozatok végére tartogatni, hogy meglegyen az izgalom és a kíváncsiság ezzel kapcsolatban.

Julia Quinn: Ami Londonban történt (Bevelstoke-trilógia 2.)

Fény derül Julia Quinn egyik legfontosabb kérdésére, hogy mely könyvet olvassák olyan nagy élvezettel a szereplői. Mikor megesküdnék rá, hogy ismételten valami sablonosságba futok, az írónő megcáfolva ismételten egy magában különleges, érezhetően visszafogott történetet kerekített a sorozat második részéhez.

Julia Quinn: Miss Miranda Cheever titkos naplója (Bevelstoke-trilógia 1.)

Új sorozatba fogtam a Julia Quinn univerzumban, ami szorosan kötődik az előzőleg olvasott Smythe-Smith Kvartett sorozathoz. Valahogy folytatódik az idősík, de új családdal és új szereplőkkel megismerkedhetünk, akiknek újabb kihívásokkal kell szembenézniük.

Rejtő Jenő (P. Howard): A Láthatatlan Légió

A mendemondák azért jók, mert van bennük igazság. Egy különös légió, akik nem csak érdekesek egy átlagos csapattal szemben, hanem kinézetük, viselkedésük, és vezetői is mind nem a megszokott katonai hadviselésre hajaznak.

Táncházas hétvégével felruházott kávészünet #84

Ígértem, hogy mesélek, de azért abban is reménykedem, hogy nem lesz Duna hosszúságra eresztve…

Szóval, milyen programon is vettem részt? (azoknak, akik nem bennfentesek a program kapcsán)

Az XXXVIII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár elsősorban a magyar, és Kárpát-medencében élő népművészettel foglalkozó embereket szólítja meg, legyen az népzene, kézműves termékek vagy néptánc. (nem népitánc!)

Központi témája a táncház, ahol óránként váltva cserélődnek a nagyszínpadon a zenekarok, akik különböző, néptáncosok által közismert táncokra húzzák a talpalávalót, míg a színpad előtt pár ember levezényli a legegyszerűbb lépéseket, őket körbeállva lehet ismerkedni és táncolni a számunkra ismert vagy épp sosem táncolt néptáncokra.

Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló (Piszkos Fred 1.)

A könyv elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról is
A fizikai példány egy családi rongyosra olvasott példány

Rövid, velős, tömör történet, miközben minden csattanó kiszámíthatatlan, illetve nevetésre sarkall.

Mielőtt a női olvasók szkeptikusan elfordulnának a krimi-kalandregényektől, megjegyzem, a hölgyolvasóknak is megnyerheti a tetszését.

Sylvia Day: Idegen a férjem

Könnyed, egyszerű történet azon női olvasóknak, akik kedvelik a pikáns írásokat.

Fülszöveg:

Gray már akkor is lenyűgöző volt, amikor négy évvel ezelőtt érdekházasságot kötött Izabellel. Most viszont egyenesen leírhatatlan. Már nem szeleburdi ifjú, korántsem az; meggyötört férfi lett, akit titkok vesznek körül, és aki nem árulja el, mit tett azóta, hogy eltűnt.

Isabel tudta, hogyan bánjon a hajdani, meggondolatlan ifjonccal, de a férje most… ezt a baljósan szenvedélyes férfit nem lehet megszelídíteni. Vajon Isabel fel meri fedezni önmagában mindazt, amire Gray vágyik, amit követel tőle? Bízik benne annyira, hogy egészen átadja magát neki, az ellenállhatatlan, ám idegen szeretőnek?

*****

Stratégiákkal tűzdelt kávészünet #83

Szép és jó az előrendelés, mindaddig, míg kiderül, valószínű, nem akkorra fogják kiszállítani, mikorra megfelelő lenne ahhoz, hogy a kitűzött határidőre értékeld.

A csúsztatás kérdéses, de szerintem akkor már nem fog érdekelni, csak az, hogy megtudjam, ki csukatta le Milit. – ha pedig ennél fontosabb kardinális kérdéssel nem foglalkozom, az közismert jele annak, hogy valamelyest rendben vagyok. A pénztárcám, így a könyvfesztivál előtt kevésbé, szinte már próbál inkább menekülni, minthogy istentelenül megkopasszam. De ez sem érdekel, csak az, hogy mikor vehetem kézbe a Szer’usz világot.

Ambrózy skandalum

Amikor valójában nem a borító, hanem a kiadó borítja ki még a legvérmesebb rajongót is. A leghűségesebb rajongókat taszította kétségbe a kiadó, nem csak magával az új kötet, a Szer’usz világ megjelentetésével, hanem a borító körül is történtek nézeteltérések. Erről szeretnék mesélni, ha másért nem, hogy szó essen arról, mennyire volt kellemetlen az Ambrózy rajongók számára a helyzet. Persze, a kiadó „megszokottan” felfújta, és megérzéseink szerint remélte, hogy ezzel még többen foglalkoznak a sorozattal… miközben már konkrétan a rajongók képe kezdett égni a ribillió miatt.

Ambrózy borítók - avagy mik jöttek szóba kinézet terén az elmúlt hat évben?

Lassan öt éves az Ambrózy báró esetei könyvsorozat, amihez számos borító készül, és többet szavazásra is bocsátottak.
Elsősorban kérésre teszem közzé az összegyűjtött képeket, mely borítók jöttek szóba az évek során. Természetesen, amiket sikerült összegyűjtenem, azokat tudom közzé tenni.
Ezen felül, aki talál olyan borítót, ami kapcsolódik a sorozathoz, de nem találtam meg, és szeretné látni a repertoárban, várom sok szeretettel a képeket, bármelyik elérhetőségemre.

Schildkröte megmondja… Olvassak vagy filmet nézzek?

A huszadik század sok mindenről ismert, mégis, a szabadidős tevékenységek terén két meghatározó szórakozási forma maradt fenn, amik szorosan köthetőek egymáshoz. Míg a könyvek és ez által az olvasás évszázadokon át szinte luxusértékként maradtak fenn, addig a filmgyártás, a mozi- és televíziózás kultúrája már a polgárság és a középső társadalmi réteg egyfajta mindennapos, természetes kikapcsolódási programjává alakult. A filmgyártás óta pedig szinte a tyúk és a tojás elméletre épülve készülnek a könyvekből filmadaptációk és a filmekből regények.

Top 5 Szerda – Könyvek, amikben kellemesen csalódtam

Hali minden teknősködőnek! Maga a cím, amit a Goodreads csoportban meghatároztak nem pontosan ez volt, hanem „Könyvek, amikről azt gondoltad utálni fogod, de végül is nagyon megszeretted”, de fogjuk szokás szerint rövidre és ma elmondom, mely könyvek voltak azok, amiket szkeptikusan, elítélendően vettem a kezembe, de végül elolvasva kétségem sem volt, megkedveltem a történetet.

Általánosságban azt tudom elmondani az olvasási szokásaimról, hogy elég tudatosak, és ha mondjuk, magamnak veszek könyvet, csakis olyan mellett döntök, aminek esetén már a fülszöveg elolvasása után olyan érzésem lesz, hogy tetszeni fog nekem a könyv. Ezért is ritka, hogy olyan könyv kerülne a kezembe, amit már előre elítélek, de végül kiderül, tartogat számomra meglepetéseket.

Szokás szerint úgy állítottam fel a listát, ahogy épp eszembe jutottak a kötetek, jöjjön hát öt könyv, amiket akaratom ellenére is megkedveltem.

Fábián Janka: Rózsalugas

Bezzeg a mi időnkben… az elveszett generáció és Lincoln elnök idejében játszódó történet több rejtéllyel kecsegtet, mint egy krimi. Persze, a titkok csak azért léteznek, mert szereplőink akaratos némaságra kötelezve magukat, makacson kitartanak azon elvük mellett, hogy ne beszéljenek egymással.

Julia Quinn: Sir Richard Kenworthy titkai (Smythe-Smith Kvartett 4.)

Ez a kötet a kicsit kakukktojás, és a nagyon is beleillik a sorozatba történet, ahol az előző három kötetben megismert Iris Smythe-Smith új kihívás elé került a soron következő zeneesten és most legalább nem a húga, Daisy okozott fejtörést.

Havi, eszement kérdésekkel teli kávészünet #82

Vicces, hogy két oldalban sikerült rizsáznom arról, amiről egyrészt nem szándékoztam először, másrészt meg a bloghoz kicsit sem hűen, elmismásoltam volna a helyzetet.

Szóval, most tényleg jöjjön egy nagy bögre édes fekete, ahol nincsenek könyvek, nincsenek Ambrózyék, és az abszolút tűréshatárom olyan mértéket képvisel, ahol konkrétan ma már háromszor is megfájdult egymás után a fejem. (vicc nélkül, tud egymás után háromszor is fájni a fejed, ha csak erre koncentrálsz)