Ez a kötet nem csak holmi, jogász által megírt, jogászok célközönségnek elkészített kötet, hanem egy, a jogban laikus olvasónak is képes bemutatni a második világháború zordságát, könyörtelenségét, és néha jogtalan következményeit.
Elérkezett a nyár, a meleg… meg a viharos esők sorozata, de a könyvmolyok mégis egy fontos eseményre készülnek ilyenkor. A könyvhétre.
Történetek magáról a szerző életéről, életéből. Fontossági szerepe már a borítószavazáskor is feltűnt, még nagyobb meglepetés volt, hogy a belső borítókra két képmontázs kerültek. Ettől lett még személyesebb, még kitárulkozóbb és nyíltan avat be minket Böszörményi az életébe.
Egy rövid történet, ami bizonyítja számomra, hogy a nővérek nagyon
is hasonló írásstílussal rendelkeztek, mégis Anne történetében nem a
melankólia, a hitbuzgóság van előtérben, hanem egy szerelem szinte már idilli
megszületése.
Ha már a három főszereplőnek készült egy-egy vers, Mári, mint új főszereplő is kiérdemel pár rímet.
Egyedi történetnek írnám le, akárcsak a Jane Eyre című művét.
On Sai újabb kötetével ismerkedtem meg, ami az előzőleg
olvasott regények után erőteljesen bizonyította, hogy nincs minden ifjúsági
regény eltemetve a szememben.
Nem elég, hogy elseje van, két Ambrózy bejegyzés is végre nagy sokára elkészült, ráadásul kiderült, hogy az életem olyan hazugságon épült, hogy tarhonyából nem lehet húsmentes ételt készíteni… Szóval egy jól zárult nap után végre leülhetek, mivel hetek óta izgatottan vártam, mikor is kávészünetezhetek.
2014 sok eseményben dús nappal gazdagodhatott, de most kiemelten egyre koncentrálunk, mikor is megjelent egy magyar író, Böszörményi Gyula által megírt történet, az Ambrózy báró esetei könyvsorozat. Az első kötet, a Leányrablás Budapesten, egyfajta kísérletnek indult el, a szerzője és megálmodója még talán a kötet bukására is felkészült, de végül az olvasók úgy döntöttek: folytatni kell a történetet. Mára már öt főkötet és két mellékkötet jelent meg a sorozatból, amihez, ha minden rendben alakul, valószínű olvashatunk folytatást.
Nem meglepetés, nem véletlen, mivel a Szer’usz világ megjelenésekor már maga a szerző, Böszörményi Gyula megemlítette, hogy Mück Mári karakterét egy, már régebb óta létező női karakter, Prücsök segítette életre kelteni. Böszörményi sosem tagadta, hogy szereti Rejtő Jenő regényeit és egyfajta példaként is vehetjük számára, mivel nem egy Rejtő regény adott ihletet, gondolatokat pár ismertebb és népszerűbb Böszörményi regénynek.
Újabb szövevényes történet, ahol szerencsére voltak olyan főszereplők, akik nem okoztak nagy fejfájást viselkedésükkel.
Kalandozás egy érdekes, mégis ijesztő világban, ahol a nőknek szava csak a csend maradt.
Megvettem életem első manhwáját… nos, pedig olvasás szempontjából ez a második történet, ami a kezembe akadt.