Nem meglepetés, nem véletlen, mivel a Szer’usz világ megjelenésekor már maga a szerző, Böszörményi Gyula megemlítette, hogy Mück Mári karakterét egy, már régebb óta létező női karakter, Prücsök segítette életre kelteni. Böszörményi sosem tagadta, hogy szereti Rejtő Jenő regényeit és egyfajta példaként is vehetjük számára, mivel nem egy Rejtő regény adott ihletet, gondolatokat pár ismertebb és népszerűbb Böszörményi regénynek.
Sokan találgattak, mely könyvet vegyük elő, végül megkaptuk az infót, hogy aki tudni akarja Mári elődjét, az olvassa el Az ellopott futár című regényt.
Lássuk hát, mely jelenetek, részletek hasonlítanak Mári és Prücsök esetében, és senki ne féljen, akinek az egyik történet tetszett, annak a másik is fog. (garantálom, ha pedig nem, akkor vágjátok hozzám a könyveket)
A szerelem sötét verem. Különösen, ha letakarják és ráülnek
Redőnyhúzó és egyéb kellékek: mindkét kötetben a tárgyak dobálózásával való fenyegetés veszélye érinti a férfitársadalmat.
Szivar megszokta személyének részletes jellemzését, hát csak annyit felelt, hogy nem kíváncsi Babette anyó lefetyelésére. Mire Babette anyó megjegyezte, hogy alkalmilag Szivar fejét beveri a redőnyhúzóval.
– Vegye tudomásul maga hólyag – mondtam szigorúan –, hogy én itten komornai minőségemben tartózkodom, így tehát bárminemű inzultus ér, az a gazdámat sérti, amit felépülése után személyesen Ambózy báró fog magán tettlegesen megtorolni karddal, pisztollyal avagy redőnyhúzóval, attól függően, éppeg mi akad a kezébe!
– Vegye tudomásul maga hólyag – mondtam szigorúan –, hogy én itten komornai minőségemben tartózkodom, így tehát bárminemű inzultus ér, az a gazdámat sérti, amit felépülése után személyesen Ambózy báró fog magán tettlegesen megtorolni karddal, pisztollyal avagy redőnyhúzóval, attól függően, éppeg mi akad a kezébe!
Szivar és Isti közötti különbség:
Szivar a háttérből segédkezik Prücsöknek, és ha a leányzó azt kéri, akár a világ végére is elmegy.
Isti ha kell, akár szembemegy Márival, de ő is megy, vagy épp marad ott, ahova Mári elrendelni.
A két férfi szereti felhozni a leányzók gyengeségeit, és bosszantják őket, de nem lépnek át bizonyos határokat a sértegetéseikkel, hanem baráti szövetségesekként állnak ki a lányok mellett.
Szivar a háttérből segédkezik Prücsöknek, és ha a leányzó azt kéri, akár a világ végére is elmegy.
Isti ha kell, akár szembemegy Márival, de ő is megy, vagy épp marad ott, ahova Mári elrendelni.
A két férfi szereti felhozni a leányzók gyengeségeit, és bosszantják őket, de nem lépnek át bizonyos határokat a sértegetéseikkel, hanem baráti szövetségesekként állnak ki a lányok mellett.
Segítségnyújtás
Babette anyó és Herrdoktor: mindkét mellékszereplő támogatja főhősnőinket, és mindig ott vannak a lányok sarkaiban.
– Csak te morogj, Szivar. Ha a férfiak morognak, akkor olyanok, mint a dresszurált medve: dörmög az orrába fűzött drót miatt, de mégiscsak utána megy, amikor húzzák... Fogd ezt a kosarat, Szivar, és várjál…
– Tudnom kell, hol az a fej, amin ez ült?
– Azt a fejet keresem magam is – válaszoltam mogorván, hisz cseppet sem tetszett, hogy az Ambrózy-villa mindenese ily ordenárén akar belekutakodni a privátos szféráimba. – Féltékenységre azonban semmi oka, barátom, mivel a tulajdonosa kifejezetten rühell engemet.
– Micsodás féltékenységről beszél maga… maga…? – kapkodott levegő után Suha Isti.
– Ki ne mondja, különben kénytelen leszek önt nevelő célzattal térdkalácson rúgni!
***
– Belopóztam, kérem, éjszaka, mivel hírhedt kémnő vagyok, és fontos hadititkokat akartam itt kilesni. Ez kötelező, mert megbízóm, akinek rém vastag a szemöldöke, miszter Iksznek hívják, olykor kacag, mindenkit megölet, és egy feltűnően tuskólábú illető, beteg rokonaim révén zsarol.
Hiszen teccik tudni, hogy tabáni jány vagyok, akin semmiféle vész ki nem foghatik! Gyöhet száz hé, fakabát, rendőrbíró és vikszolt bajszú detektív, én futok, búvok, mint az erdei patak, és asztán ott bukkanok elő, ahun még magam se számítok rá.
***
Így lett kémnővé az a japán Kiri Mata!
– Hara Mati! – kiáltott helyesbítve Roppant Manó.
– Az egy japán öngyilkolás – szólt Korn Atya – Ha egy tábornok veszít, akkor Mata Harit követ el magán.
– Hara Mati! – kiáltott helyesbítve Roppant Manó.
– Az egy japán öngyilkolás – szólt Korn Atya – Ha egy tábornok veszít, akkor Mata Harit követ el magán.
Addig viszont őrizzék meg naccsága, meg az egész háza népe szép emlékezetében (kivéve asztat a pimasz Istit, kinek vót képe a párnám alá rózsát dugnyi – egy mindenes egy komornának! Hát ki hallott mán ilyen pimaszságot? – vagy ahogy a mi köreinkben mondjuk: impertlicicát?)
***
Így volt. Prücsök teljesítette, amit szerinte atyjáért kívánt Mervin. De ő nem tudott sakkozni. Ő csak egy futárt ismert, hát annak csavarta el, de nem a fejét, hanem a lábát. De azt alaposan. Deboulier százados ficamodott bokával feküdt egy veremben, és vagy hetven marcona ember érkezett lábujjhegyen, feltűnés nélkül a derengésben…
– Köszönöm, Márika!
Sosem szólított még így, hát éppeg csak rám nem tört a csuklás. Mindjárt tudtam, hogy nem is a levesért, eszcájgért járt ez a két szó, inkább a Milikéért, akit végül mégis csak sikerült kihozni a sitiből.
Sosem szólított még így, hát éppeg csak rám nem tört a csuklás. Mindjárt tudtam, hogy nem is a levesért, eszcájgért járt ez a két szó, inkább a Milikéért, akit végül mégis csak sikerült kihozni a sitiből.
***
– Te egy pimasz, komisz kölyök vagy! – konstatálta a százados aránylag későn, de máris a helyzet egyetlen előnyét felfogva, ami a hölgyekkel szembeni kötelező jó modort gyermekekre nem vonatkoztathatja a gentlemannél.
- Veszteg maradj, mert… – Nem ereszt el? Puff!… Fejével mellbe csapta a századost!
Erre kapott egy pofont. És akkor a százados maga is megrémült, mert a gyerek a szó bakteorológiai értelmében egyszerűen megveszett. Azt visította artikulálatlanul: – Megütőőőőőttél!... Ezért meghalsz!…
- Veszteg maradj, mert… – Nem ereszt el? Puff!… Fejével mellbe csapta a századost!
Erre kapott egy pofont. És akkor a százados maga is megrémült, mert a gyerek a szó bakteorológiai értelmében egyszerűen megveszett. Azt visította artikulálatlanul: – Megütőőőőőttél!... Ezért meghalsz!…
– Mári, az égre, hagyjon már, hisz a végén még megöl!
Sose gondoltam vón, hogy az ördögnek fattya tudja a nevemet, hisz rövidke életemben még aligha követtem el annyi bűnt, amiért azt érdemes lett volna a Pokolban közhírré tenni. Ha pediglen – morfondíroztam tovább – ez itt előttem mégse egy Alvilágból értem küldött fajzat, akkor csakis egyszerű tabáni bekaj lehet, aki régről ismer, vagyis személyes indokkal akar a gajdeszba küldeni. Akár így, akár úgy áll a dolog, jobb lesz, ha inkább én teszem őt hidegre, hiszen a saját biztonságom nékem az övénél mégis csak előrébb való!
Íly szépen eldöntve a dolgot már emeltem is a lábamat, hogy jótékony álomba rugdossam az istenadtát, ám ő ekkor ismét felkiáltott:
– Drága Márika, hisz én csak kegyednek gyöttem segíteni!
Sose gondoltam vón, hogy az ördögnek fattya tudja a nevemet, hisz rövidke életemben még aligha követtem el annyi bűnt, amiért azt érdemes lett volna a Pokolban közhírré tenni. Ha pediglen – morfondíroztam tovább – ez itt előttem mégse egy Alvilágból értem küldött fajzat, akkor csakis egyszerű tabáni bekaj lehet, aki régről ismer, vagyis személyes indokkal akar a gajdeszba küldeni. Akár így, akár úgy áll a dolog, jobb lesz, ha inkább én teszem őt hidegre, hiszen a saját biztonságom nékem az övénél mégis csak előrébb való!
Íly szépen eldöntve a dolgot már emeltem is a lábamat, hogy jótékony álomba rugdossam az istenadtát, ám ő ekkor ismét felkiáltott:
– Drága Márika, hisz én csak kegyednek gyöttem segíteni!
***
– Megrándult a bokám…
– Nem baj, idejön majd a halottaskocsi.
– Tessék?!
– Majd mindent megért. Én még sokszor megmentem majd a maga életét. Most nem lehet az egészet elmagyarázni.
– Értek mindent – szólt keserűen a futár. – Először hazudozott a szerelemről, azután belelökött a gödörbe.
– De ezért nem jár nekem semmi. Csak egy szerelmes nő képes arra, hogy ilyen önzetlenül valami gödörbe lökjön egy férfit. – és keservesen sírt. – Nekem jobban fájt. De muszáj volt, mert jöttek a barátaim.
– Nem baj, idejön majd a halottaskocsi.
– Tessék?!
– Majd mindent megért. Én még sokszor megmentem majd a maga életét. Most nem lehet az egészet elmagyarázni.
– Értek mindent – szólt keserűen a futár. – Először hazudozott a szerelemről, azután belelökött a gödörbe.
– De ezért nem jár nekem semmi. Csak egy szerelmes nő képes arra, hogy ilyen önzetlenül valami gödörbe lökjön egy férfit. – és keservesen sírt. – Nekem jobban fájt. De muszáj volt, mert jöttek a barátaim.
– Tehát nem tagadod – mondta azután –, hogy jogtalanul került hozzád a kendő?
– A jogtalanságot tagadom – feleltem. – Szabályos csereüzlet során jutottam a nevezett holmihoz, miszerint három kiadós pofont kapott érte a Kisgróf, ám ha kevesellné, most is szívesen törlesztek neki.
***
Mervin sokáig nézett maga elé.
Vajon hol van most az a bolondos kölyök?...
Hatalmas csörömpölés hallatszott az utcáról vezető lépcsőház felől, mint amikor egy üvegajtó
kitörik. Nyomban utána valaki messze sivító modorban kiáltotta:
– Majd meglátja, hogy én milyen következményekkel járok, ha ezt a Mervin hallja!... Ilyen egy,
szemtelen alak! Nincs neki semmi tónusa!... Maga tróger!
Mervin kissé aggódva tekintett az ajtó felé, ahol megjelent két teljesen különböző nagyságú,
roppant bal láb és e lábak felett Prücsök, Ész Lajos viharkabátjában.
– Detrich azonban téved. Én ártatlan vagyok, Márika pedig ügyes és eszes teremtés, aki folyvást ott tűnik fel, ahol az ember a legkevésbé…
Ekkor vágódott ki az ajtó, penderült félre a folyosón álló fegyőr, és harsant a kiáltás:
– Menjék már innét, maga málészájú smasszer, hát nem látja, hogy az én kicsi úrnőmet jöttem a sitiről kiszabadítani?!
***
És tizenhat éves volt, olyan ártatlan, romlatlan, tiszta szemű és tiszta szívű, hogy a külváros elbukott népe is jobb lett általa, amiért a szívébe fogadta. És tűzbe mentek érte, hiszen egy foltnyi hófehér, örök megbocsátást, örök újjászülető égi fényt képviselt itt közöttük, mert a legutolsó betyár gyereke is büntetlenül, makulátlan előélettel születik, még ha rablótanyán látja meg a világot, akkor is.
– Ki ez a szoknyás kis csatornapatkány, kölyök? – Mire az Ambrózy-villa mindenese visszakézből úgy vágta szájon az illetőt, hogy abban menten benneakadt a szusz.
– Úri hölgyről ne merjen többé így beszélni, maga szegényházban gründolt zabigyerek, mert kaphat még többet is – kiáltotta Isti úrfi, aki abban a pillanatban inkább István úrnak látszott. – Ez a kisasszony itt, ha még nem ösmernék, Mück Mári, a Tabán legfirkásabb cafkarajzosa, kinek maguk leginkább csak kez'csókolommal köszönhetnek, mivel a Hül-házból egyenest a bárói komornaságig vitte!
– Úri hölgyről ne merjen többé így beszélni, maga szegényházban gründolt zabigyerek, mert kaphat még többet is – kiáltotta Isti úrfi, aki abban a pillanatban inkább István úrnak látszott. – Ez a kisasszony itt, ha még nem ösmernék, Mück Mári, a Tabán legfirkásabb cafkarajzosa, kinek maguk leginkább csak kez'csókolommal köszönhetnek, mivel a Hül-házból egyenest a bárói komornaságig vitte!