Csinos pofa, csavaros ész,
Rideg modor, félkarú és Richárd
kész.
De tényleg csak ennyi?
Már két és fél oldalt legépeltem a Rudnay gyilkosságokhoz,
mégsem mehetek el szó nélkül a száz oldalt sem meghaladó 2,5 kötet esetében
sem. (Valószínű, a második kötetre annyi ötletem támadt, hogy meg kell kicsit kurtítani,
de ezen csak a teknősöknek fájjon a feje. (A teknősöknek fájhat a feje?)
Újra itt, de most nem azért, mert könyvekről akarnák áradozni. ( Bár, akinek borsózik tőle a háta, annak most előre szólok, még a héten, sőt talán, holnap jön egy beszámolóm a legfrissebben kiolvasott könyvsorozatomról. - Aminek még nem értem a végére, de még este kilenc sincs, így ezen sem kell parázni )
Egyenlő
a csodával, hogy a kezembe akadt annyi év után Brenda Joyce Francesca Cahill
esetei sorozatának utolsó zárókötete, a Halálos esküvések.
Valahogy
ebben a hónapban (és az előzőben is) kijár nekem egy külön díj, azért, hogy
valahogy animékben és könyvekben is kifogtam rendre a függővégű sorozatokat.