Röviden tömören, a hátlapon levő szöveget figyelembe
véve, azt kapjuk, amit leírtak.
Fülszöveg,
amiről megtudtam, hogy téves elnevezés, hiszen a KMK könyveinek nincsen füle,
legfeljebb háta. Szóval hátlapi szövegként jellemzik a sorokat:
Kreatív írás alapmű a szórakoztató irodalomban.
Formabontó szakmunka.
Írástechnika, szakmai alapok, sikerreceptek.
Mi alapján döntenek a lektorok egy kézirat sorsáról? Melyek a leggyakoribb
dramaturgiai hibák? Milyen írói eszköztárra van szükség a romantika, fantasy,
sci-fi, krimi, kalandregény és horror írásához? Mitől jó egy young adult
regény? Hogyan írjunk mesekönyvet?
Szabotál a múzsa? Írói válság és lelki élet.
Mikor okoz írói görcsöt külső hatás, és mikor belső probléma? Mit jelent
más-más embernek a siker? Milyen kisiklások lehetnek az írói életút során?
Interaktív, szórakoztató írói kalandkönyv.
Az izgalmas témák rendhagyó módon kerülnek terítékre, ugyanis ezt a könyvet nem
elolvasni, hanem lapozgatni kell. Két nagyobb úton haladhatsz, az egyik a
kezdő, másik a gyakorlott íróknak szól. Lapozz oda, ami kíváncsivá tesz!
Kalandra fel! Ismerd meg a könyvkiadás titkait
Varga Bea író, szerkesztő,
viselkedéselemző, 2004 óta aktív tagja a hazai szórakoztató irodalomnak. A
Könyvmolyképző Kiadó íróiskolájának alapító kulcsembere, az Aranymosás Irodalmi
Válogató vezető szerkesztője. Népszerű sci-fi és fantasy író, a regényeit On
Sai néven publikálja.
Légy kreatív! Légy sikeres!
***
Nos, miután agylobot kaptam a féloldalas
tartalomleírás tördelésétől, hogy ennek a bejegyzésnek ne legyen egy oldal csak
a hátlapi szöveg, térjünk is a lényegre. (igen, még mindig unom a reklám rizsát…
meg nem szokásom többségében elolvasni… igen, szeretek veszélyesen élni) Talán
már csak az interaktív része miatt is érdemes lenne a gyakorlati részét
megfogni.
Ha valaki
elolvassa ezt a kötetet, tudni fog írni? – Nem, de aki mégis, az írjon rám, vicc nélkül.
Kiknek? – Elsősorban azoknak az
amatőr íróknak, akiknek már van kéznél egy kézirat és van ambíciója az írása
könyvvé formálására.
Fontos megjegyeznem, hogy segítséget nyújthat egy
meglévő kéziratnak, ellenőrzés gyanánt, de magára az írásra nem tanít. Több
fejezetben is említés van az írókurzusról, illetve a rengeteg novella írásáról,
ami abszurdnak tűnhet, de jogos felvetésű. Egyik tényezőt sem szabad lenézni,
ha komoly könyvkiadási szándéka van az embernek.
A kötet foglalkozik a kéziratunk kategorizálásának
döntésében, az író és a műve közötti szoros kapcsolattal, magával az író
személyiségével, kinek milyen zsáner lehet az erőssége és mivel érdemes
próbálkozni.
Szó esik a könyvkiadás fázisaival, a szerkesztők
munkájával, de magának a Könyvmolyképző kiadó rendszerébe, az Aranymosás
Irodalmi Válogató megpályázási kritériumaiba, illetve az írókurzus témaköreibe
is betekintést nyerhet az olvasó.
Segített
nekem? –
Nem mondhatom, hogy nem, hasznos tippeket találtam benne, illetve a
felsorolások nagyon jó ellenőrző kérdések, amik esetében meg lehet határozni,
hogy az írásunk megfelel-e a kritériumoknak. Főként a végén olvasható
fejezetek, a dramaturgiai felépítésről jó mankók, ha egy hosszabb regény
gubancba fulladna.
Persze, sok kétséget felvetettek bennem, nem hiába
döntöttem, hogy a kusza novella-sorozatot új alapokra helyezem, és kerek
történetté alakítom. Persze, ez is jó egy-két éves munka, nem egy azonnal
várható eredmény, így még jelenleg nem ítélhetem meg a kötetet, hogy ezek
alapján az instrukciók alapján lehet-e könyvet írni. Azoknak viszont tudom
ajánlani, akiknek már alakul az írásuk, de kétségeik támadnak, hogy a
szabályok, és az alapok írástechnikailag megfelelőek-e publikálásra.
Alapból vannak a zsánerek, amiket maga Varga Bea se
kerül meg, mivel ő maga sci-fi szerző, egyértelműen a legtöbb példája eköré
épül. Természetesen, a többi kategóriáról is szó esik, de példának mondjuk, ami az én
zsánerem, a krimi már kevésbé jött szóba, mint a szerző kedvelt műfaja vagy a
fantasy.
Amit javasol, az viszont megfogadandó, hogy ha már tudjuk, mely zsáner esik közel hozzánk, eköré építsük a tanulási folyamatokat, keressünk ezzel foglalkozó csoportokat, köteteket és olvassunk sok hasonló kötetet.
Ezen felül legfeljebb megesik, hogy ír és ír az ember,
aztán rájön, nincs hozzá tehetsége… Nem viccelek, tényleg szó esett erről a
végén, szóval az írói lelki válság kezd elhatalmasodni rajtam. Ez viszont
abszurd, szóval, amíg senki nem köti a lelkemre, hogy ne próbálkozzam, addig
miért ne írogassak kedvemre?
Illetve ezen túl a vérmes helyesírási kéziszótárral
együtt alszok, pedig a szinonimaszótárt többet nyitom meg a böngészőben, és a
kéziszótárral még mindig nem vagyunk barátságban. Ezek felül, írni fogok
rendületlen sok novellát… hacsak nem válthatom ki pár fanfiction írással…